2024. május nemzetközi agrometeorológiai helyzetkép

A műholdas méréseken alapuló globális VHI index térkép (1. ábra) alapján a természetes és a kultúrnövényzet sokfelé és nagy területen nincs jó állapotban (vörös területek) bolygónkon. Jelentősebb, vegetációs időszakban lévő aszállyal sújtott területeket az ASI nevű műholdas index kiterjedten a Kanadai Préri területén, Afrika északnyugati, valamint Spanyolország délkeleti részén mutat (2. ábra). A becsült áprilisi csapadékösszegben hatalmas különbségek vannak (3. ábra), a legtöbb eső természetesen a trópusokon hullott, de sok esett például az USA keleti felén, Kína délkeleti és Japán déli tájain valamint Brazília, Argentína és Uruguay határvidékén is. A csapadékanomália globális térképe szerint nagy területen van csapadékhiány és -többlet is az átlaghoz képest: kevesebb eső esett a szokásosnál többek között Afrikában a Szaharától délre eső igen széles sávban, India, Indokína, Mexikó és Ausztrália nagyobb részén, míg több esett az USA és Kanada középső államaiban, Oroszország nyugati és északi területein, Kína és Afrika délkeleti részén is többfelé (4. ábra). 

Európa

A 2024. április 1. és május 18. közötti időszakban Európában sokféle időjárási anomália fordult elő, melyek sok országban okoztak problémát a mezőgazdaságban (5. ábra).

Ezt az időszakot az átlagosnál melegebb időjárás jellemezte csaknem egész Európában. A legnagyobb hőmérsékleti anomália meghaladta a 4 fokot is, ez a kontinens délkeleti részén, Olaszország déli tájain, a Balkán-félsziget nyugati felén és a Fekete-tenger régiójában volt jellemző (6. ábra). Az átlagosnál jóval hűvösebb volt az időjárás az ilyenkor szokásosnál Norvégiában, Svédországban, Finnországban és Oroszország európai területének északi részén. Éjszakai fagyok azonban nem csak a kontinens északi országaiban, hanem Spanyolországban, Franciaországban, Németországban, Csehországban, Lengyelországban, Törökországban és a Balkán-félsziget több államában is előfordultak az április második felében érkezett hidegbetörés alkalmával (7. ábra).

Az átlagosnál jóval csapadékosabb volt az idő Oroszország európai területének északi részén, a Benelux-államokban egészen Dániáig, Németország délnyugati és Franciaország keleti tájain, Bulgária és Románia tengerparti régiójában, valamint Fehéroroszország déli részén (8. ábra). Ezeken a területeken több mint a duplája is lehullott az ilyenkor szokásos értéknek. Ezzel szemben az átlagosnál sokkal kevesebb eső esett Spanyolország és Portugália déli felén, Szardínia szigetén, foltokban Olaszország középső és déli területein, a Balkán félsziget nyugati felén, Norvégia és Lengyelország középső területein, valamint Ukrajna keleti részén és Oroszország európai területének déli vidékén.

Terméskilátások
A becsült várható terméshozamok összességében az öt éves átlag körül maradtak (9-14. ábra). Javultak az őszi vetésű növények kilátásai az Ibériai-félszigeten, viszont csökkent a várható hozam Olaszországban és Nyugat-Európa több országában is.

Franciaország észak-keleti és Németország nyugati részén a sok csapadék okozott gondokat, helyenként árvizeket is. Franciaország nyugati részén és Dániában jelentősen késleltette a tavaszi és nyári növények vetését a sok csapadék. Olaszország északi részén az intenzív csapadék május 15. körül árvizeket is okozott, a csapadék káros volt az őszi vetések virágzási és szemnövekedési fenológiai fázisaiban. A Benelux-államokban a belvíz és az erős kártevő- és kórokozó-nyomás okozott gondokat.

Április második felében egy hideg hullám okozott tavaszi fagykárokat a gyümölcsösökben és a szőlőkben, ez leginkább Németország déli- és keleti, valamint Csehország északi Lengyelország nyugati részét érintette. A fagypont alá csökkenő hőmérséklet az egy éves növényekben nagyobb kárt nem okozott, az éppen virágzó repcében voltak megfigyelhetők károk.

Olaszország déli részén az átlagosnál melegebb és szárazabb időjárás jelentősen korlátozta a növények fejlődését, az őszi vetések a szemfejlődés időszakában nem kaptak elegendő nedvességet. Németország keleti részén és Lengyelországban a csapadékhiány április első hetétől kezdett kialakulni, több esőre van szükség ahhoz, hogy az eddigi pozitív terméskilátások megmaradjanak. Oroszországban a csapadékhiány többszöri hideg hullámmal párosulva kedvezőtlen körülményeket teremtett az őszi vetések számára, de a tavaszi vetéseket is akadályozta.

Törökország őszi gabona terméskilátásait a nyugati országrészben csapadékhiány, a délkeleti tájakon pedig hőhullám csökkentette.

Vetési körülmények 

Tavaszi árpa
Nyugat- és Észak-Európában a nedves körülmények miatt a vetés késést szenvedett, és mindezidáig sem sikerült befejezni. Ezzel szemben Közép- és Kelet-Európa országaiban kedvezőek voltak a feltételek, és hamar be is fejeződött a vetés.

Kukorica
A kukorica vetése Európa-szerte a végéhez közeledik, de elég vegyes képet mutat a fő termelő országokban. Helyenként hideghullám, másfelé a túl nedves körülmények okoztak kedvezőtlen körülményeket.

Romániában az április utolsó dekádját jellemző szokatlanul hideg, gyenge fagyokkal kísért időjárás a középső és északi területeken jelentősen hátráltatta a vetést.

Franciaországban a vetés várhatóan június közepéig el fog húzódni a túl sok csapadék miatt és ez a terméshozamokban is meg fog mutatkozni.

Lengyelországban jól haladt a kukorica vetése, bár a talaj legfölső rétege erősen kiszáradt és csapadékra lenne szükség.

Olaszországban is jól haladt a vetés, itt az áprilisi gyakori és jelentős csapadék okozott némi késést.

Németországban a szokásosnak megfelelően zajlott a vetés a déli és a keleti területeken, némi késést északon és nyugaton szenvedett ez a munka.

Napraforgó
Romániában és Bulgáriában, az Unió legnagyobb napraforgó-termelő országaiban, a vetési kampány korán indult, már március végén, a magas hőmérsékleteknek köszönhetően. Április közepétől az időjárás csapadékosabbra és hűvösebbre fordult, mindez a vetési folyamatot és a növények kezdeti fejlődését is lelassította.

Amerikai Egyesült Államok

Májusban a középső államokban délen, Középnyugaton és a Nagy Síkság területén heves viharok okoztak lokálisan nagy pusztítást. Tornádók követeltek emberéleteket, jégesők és szélviharok tettek kárt farmokban és szántóföldeken, a heves záporok, felhőszakadások pedig villámárvizeket eredményeztek. Az ország keleti felén összességében sokfelé hátráltatták a tavaszi vetést gyakori záporok, többfelé 50-100 mm esett. Szintén a tavaszi munkák lassulását okozta egy másik érdekes jelenség: geomágneses viharok miatt keletkeztek zavarok traktorok GPS rendszereiben, ami miatt átmenetileg le kellett állni a vetéssel. Nyugatabbra, Montana állam térségében is sok esett, ami arrafelé kimondottan jól jött a mezőgazdaság számára, mert így megszűnt a már huzamosabb ideje fennálló aszály. Nem szűnik azonban a szárazság a Fennsík középső területein, ahol az őszi búzára és a még kelésben lévő nyári növényekre egyaránt káros hatással van az aszály. A hőmérséklet a hónap első felében az Egyesült Államok nyugati felén több fokkal alacsonyabb volt az ilyenkor szokásosnál, míg keleten, főként az északkeleti államokban lényegesen melegebb volt az átlagnál. A hónap közepétől nyugaton is melegedés kezdődött.
Május 26-ig a kukorica 83%-át, a szójának 68%-át vetették el. Északon is május közepén vett nagy lendületet a vetés, a melegebb és szárazabb időjárás a munkavégzést és az állományok korai fejlődését egyaránt segítette, ugyanakkor intenzív olvadást eredményezett a Sziklás-hegység középső és magas régióiban.
Május 26-án az őszi búza állományoknak országosan 48%-a volt jó vagy kiváló állapotban. Ez az arány 14 százalékponttal magasabb a tavaly ilyenkor megfigyeltnél.

Közép-Ázsia

Május elején hűvös, változékony időjárás uralkodott az északi gabonatermő, valamint a déli és keleti gyapottermő vidékeken, míg a nyugati gyapot övezetben napos, meleg időben fejlődhettek a növények. Oroszország középső és Kazahsztán északi területein az április végre jellemző száraz, meleg idő után jól jött a csapadék, bár így a tavaszi gabonák és a nyári növények vetése késést szenvedett. Délebbre, Üzbegisztán és Türkmenisztán nyugati területein száraz és meleg idő segítette a gyapot vetését, valamint a reproduktív fázisban járó őszi búza fejlődését. Ezzel szemben keletebbre eső és a hegyekből olvadó hó teremtett kedvező talajnedvességi viszonyokat, és csökkentette az öntözés költségeit. Ezek az esők és a lehűlés később a nyugatabbi területre is kiterjedtek, és a régió tavaszi gabona övezetének egészén fagypont alatti, helyenként -5 fok alatti hőmérsékleteket mértek, ami az éppen kisorolt tavaszi búza és árpa valamint napraforgó állományokban kárt okozhatott. Ezzel szemben keleten a 35-38 fokot is elérte a hőmérséklet, arrafelé a forróság okozott stresszt a növények számára.

Kelet-Ázsia

Kína déli részén egészen a Jangce folyó völgyéig, májusban is folytatódott az esős idő. A sok csapadék jót tett a korai vetésű rizs és a reprodukciós fázis végén járó repce állományoknak. Ezzel szemben az Észak-Kínai Alföldön nagyrészt száraz, egyre melegebb időjárás uralkodott, de a még szemnövekedés fázisában lévő őszi búza számára kellő mennyiségű nedvesség állt rendelkezésre a talajban, később pedig már az érést segítette a száraz, napos idő. Kína északkeleti tájain valamint a Koreai-félszigeten és Japán északi felén május elején, a kukorica, szója és rizs vetésének időszakában még nagyrész száraz idő volt a jellemző, majd a hónap második hetétől gyakori záporok akadályozták a még befejezetlen vetést, ugyanakkor segítették a már elültetett állományok korai fejlődését.  
Kína idei búza termését 5,91 tonnás hektáronkénti hozam mellett rekord magasra, 140 millió tonnára becsülik, ez 2%-kal több a tavalyi termésnél.

Ausztrália

Nyugat-Ausztrália búzatermő területein május első felében jótékony esők öntözték a meglehetősen száraz körülmények közt elvetett búza és repce állományokat, a hónap közepétől azonban ismét szárazra fordult az idő, pedig az őszi vetéseknek további csapadékra lenne szükségük az optimális fejlődéshez. Keleten, Queensland déli részén és Új-Dél-Wales területén elszórt záporok biztosítottak megfelelő mennyiségű nedvességet a csírázás és kelés fázisában járó őszi gabona és repce számára, bár helyenként akadályozták a gyapot és cirok betakarítási munkáit. Ugyanakkor a délkeleti termőterületeken tartós csapadékhiány miatt egyre szárazabb a talaj. A gazdák eleve száraz talajba vetettek, és azóta is aszályos körülmények hátráltatják az őszi gabonák és a repce korai fejlődését.

Argentína

Hűvös, az ország nagy részén száraz időjárás segítette a nyári növények száradását és betakarítását. Lokálisan hevesebb esők csak északkeleten hátráltatták a gyapot aratását és az egyéb őszi munkákat. Az ország nagy részén május közepén 4-6 fokkal volt hidegebb az ilyenkor szokásosnál, délnyugaton gyakoriak már a fagyok is. Az országos statisztikák szerint május 16-ra a kukorica 33, a szója 61, a gyapot 22%-át takarították be, az őszi búza vetése az északi termőterületeken még folyamatban van. 
Argentína idei kukorica termelését átlagosan 7,57 tonnás hektáronkénti hozam mellett 53 millió tonnára becsülik, ami 47%-kal több a tavalyi termésnél.

Brazília

Az ország legdélebbi államában április végén, május elején jelentős árvizet okozó heves esőzés pusztított. A még aratás előtt álló szója és kukorica állományokban, valamint a mezőgazdasági infrastruktúrában még pontosan fel nem mért, de igen komoly károk keletkeztek. Nagy területen hullott 200 mm-t meghaladó eső, és a következő két hétben is gyakoriak voltak az esők, záporok a térségben, így az áradások elhúzódtak. Brazília többi fontos mezőgazdasági területén többnyire száraz időjárás volt a jellemző, az északkeleti partvidéken fordultak elő nagyobb számban az évszaknak megfelelő záporok. Paraná államban okoz gondot leginkább a szárazság, arrafelé a még érés előtt álló nyári növények a jelenleginél több nedvességet igényelnének.
Az előrejelzések szerint Brazília idei kukorica termése 122 millió tonna lesz, ami elmarad a tavalyi rekordterméstől, de így is meghaladja a megelőző évek termését.  Az átlagos hozamot 5,67 tonnára becsülik hektáronként.

Az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással. Például egy nagy kiterjedésű, jelentős aszály, áradás vagy tavaszi fagy jelentős mértékben hat a termés várható mennyiségére és minőségére. Ezen hosszú távú hatások ismeretében előre föl lehet készülni a világpiac várható alakulására. Ebben a cikkünkben többek között az Európai Bizottság hivatalos értesítőjének (MARS), illetve az USA Mezőgazdasági Minisztériuma kiadványainak (USDA) segítségével foglaljuk össze azokat az aktuális agrometeorológiai információkat a világból, melyek a hazánkban is nagy mennyiségben termesztett kultúrákat érinti.

A legnagyobb termelő országok növénykultúránként, amelyekre érdemes figyelni:

    * búza: EU, Kína, India, USA, Oroszország
    * kukorica: USA, Kína, Brazília, EU, Argentína, Ukrajna, India, Mexikó, Kanada, Indonézia, Dél-Afrika
    * repce: Kanada, Kína, India, EU
    * napraforgó: Oroszország, EU, Ukrajna, Argentína
    * szója: USA, Brazília, Argentína, Chile, India

 2024.május 30.

1. ábra
VHI Index 2024. május második dekádjában (forrás: www.fao.org)
(VHI: Vegetation Health Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott komplex index, mely röviden összefoglalva a növényzet egészségi szintjét mutatja: a zöld értékek egészséges, míg a sárga és vörös színek az aszályos növényzetet mutatják. A szürke, kék és rózsaszín területek hiányos adatokat, felhős és havas területeket jelölnek. A sivatagi részek értelmezése hosszabb leírást kíván.)

2. ábra
ASI Index mezőgazdasági kultúrákra 2024. május második dekádjában (forrás: www.fao.org)
ASI: Agricultural Stress Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott index, mely azt mutatja, hogy a mezőgazdasági kultúrákat az aszály milyen mértékben sújtja: a zöldtől a vörösig terjedő színek az aszállyal érintett terület arányát mutatja (a zöld jelenti a 10%-nál kisebb, a vörös pedig a 85%-nál nagyobb értékeket).
A szürke területeken nincs mezőgazdasági kultúra, a kékkel jelölt részeken pedig a növényzet szezonon kívül, nyugalomban van.

3. ábra
A 2024. április havi becsült csapadékösszeg (mm) (forrás: www.fao.org)

4. ábra
2024. április becsült csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól (%) (forrás: www.fao.org)
(A vörös színű területeken csapadékhiány, a kék színű területeken csapadéktöbblet volt,
a szürke színű területek sivatagok, illetve adathiány volt.)

5. ábra
Szélsőséges időjárású területek Európában 2024. április 1. és május 18. között
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(narancs csíkozás: csapadékhiány, sötétkék csíkozás: csapadéktöbblet,
sárga pöttyök: hőhullám, világoskék csíkozás: tavaszi fagy, lila pöttyök: kórokozó elszaporodás, lila háromszögek: késés a vetésben)

6. ábra
A 2024. április 1. és május 18. közötti időszak középhőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól (Celsius fok)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

7. ábra
A legalacsonyabb minimumhőmérsékletek 2024. április 1. és május 18. között (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

8. ábra
A 2024. április 1. és május 18. közötti időszak csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól (%)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

9. ábra
Őszi búza termésátlag előrejelzés a 2019-2023-as átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha),
2023-as termésátlag (t/ha), MARS 2024-es termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2023-as év százalékában, a 2024 májusi termésbecslés az áprilisi becslés százalékában)

10. ábra
Őszi káposztarepce termésátlag előrejelzés a 2019-2023-as átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha),
2023-as termésátlag (t/ha), MARS 2024-es termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2023-as év százalékában, a 2024 májusi termésbecslés az
áprilisi becslés százalékában)

11. ábra
Őszi árpa termésátlag előrejelzés a 2019-2023-as átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha),
2023-as termésátlag (t/ha), MARS 2024-es termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2023-as év százalékában, a 2024 májusi termésbecslés az
áprilisi becslés százalékában)

12. ábra
Tavaszi árpa termésátlag előrejelzés a 2019-2023-as átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha),
2023-as termésátlag (t/ha), MARS 2024-es termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2023-as év százalékában, a 2024 májusi termésbecslés az
áprilisi becslés százalékában)

13. ábra
Kukorica termésátlag előrejelzés a 2019-2023-as átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha),
2023-as termésátlag (t/ha), MARS 2024-es termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2023-as év százalékában, a 2024 májusi termésbecslés az
áprilisi becslés százalékában)

14. ábra
Napraforgó termésátlag előrejelzés a 2019-2023-as átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha),
2023-as termésátlag (t/ha), MARS 2024-es termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2023-as év százalékában, a 2024 májusi termésbecslés az
áprilisi becslés százalékában)