Napos, száraz idő az ősz eleji munkákra

A múlt hét második felében és a hét első napjaiban fölöttünk örvénylő Boris néven emlegetett ciklon jelentős csapadékot és lehűlést hozott a Kárpát-medence területére is. A múlt hét eleji esőkkel együtt nyugaton, északnyugaton 100-140 mm, míg máshol jellemzően 40-90 mm esett (1. ábra), ami meghaladja a szeptemberi sokéves átlagot is (2. ábra). Többfelé júliusban és augusztusban összesen nem hullott ennyi csapadék, mint az elmúlt tíz nap alatt. Keddtől csökkent számottevően a csapadékhajlam, kedden és szerdán már csak kevés helyen fordultak elő kisebb esők, záporok. Az aszály már a hét végére országszerte megszűnt. A talaj felső 30 cm-es rétege mindenütt telítődött nedvességgel, jelentős területen a felső fél méter is teljesen átnedvesedett (3. ábra), de a mélyebb talajréteg hazánk nagy részén még igen száraz (4. ábra). A Dunántúl északnyugati részén több napon át fújt viharos szél.
A hőmérséklet április második fele óta először csökkent tartósan a sokéves átlag alá (5. ábra), a borult, csapadékos napokon és területeken a múlt hét második felében napközben is alig emelkedett a 10 fok körüli minimum értékekhez képest. A nappali felmelegedés mértéke keddtől kezdett számottevően emelkedni, és szerdán már elérte a 22-27 fokot.     

Az idei nagyon meleg, aszályos nyáron a kapás növények és a gyümölcsök érése egyaránt jóval hamarabb következett be a szokásosnál (6., 7 ábra). A napraforgó és a kukorica betakarítása már augusztus végén elkezdődött, az elmúlt tíz nap gyakran csapadékos időjárása akadályozta a munkát, és rontotta az amúgy is gyenge termés minőségét.
Az országszerte átnedvesedett talaj kedvező körülményeket teremtett a már elvetett őszi káposztarepce keléséhez, illetve a száraz időben a vetéssel kiváró gazdák számára a vetéshez.

A múlt csütörtöktől e hét hétfőig szinte folyamatosan vizes volt a még zöld állományok levélzete, keddtől kezdődött a száradás, bár helyenként még ekkor is magas volt a levélnedvesség időtartama. A párás időszakok hossza szintén csaknem az időszak felét tette ki az elmúlt tíz napban (8. ábra).

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink az augusztus legvégére, szeptember első felére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke ebben az időszakban tovább csökkent, a vegetáció országszerte veszített zöld tömegéből, az aszály miatt az erdőkre is jellemző volt ez a folyamat. A súlyos aszály miatt az anomália térkép az egész országban, a legnagyobb mértékben az Alföldön és a Dunántúl keleti tájain mutatott az átlagosnál sokkal kevesebb zöld tömeget (8. ábra).

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 1650 és 1840 foknap között alakul. Bár hőösszeg növekedése a múlt hét óta lelassult, de értéke már messze meghaladja a legtöbb kukoricafajta beéréséhez szükséges mértéket. A tavalyinál és a sokéves átlagnál egyaránt igen jelentősen, 200-300 foknappal magasabb. Mindez azt jelenti, hogy a vegetáció a szokásosnál mintegy három héttel előrébb jár a fejlődésben.

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kecskemét és Miskolc körüli területre vonatkozó agrogramokon* (9. és 10. ábra). Az idén a meleg tél-végi, kora tavaszi időjárás miatt a szokásosnál hamarabb érte el a talajhőmérséklet a 10 fokos küszöbértéket, ezért a kukorica vetése is korán elkezdődhetett. A talaj felszínközeli része azonban főként az Alföldön és a Dunántúl keleti felén rendkívül száraz volt egészen április közepéig, így a magágy előkészítése és a vetés sokfelé poros, igen száraz talajba történt. Április közepén fordult csapadékosra, az időjárás, de az Alföldön csak a hónap harmadig dekádjában esett számottevő mennyiség, ami a korai fejlődéshez biztosított kellő mennyiségű nedvességet. Április végén és május első felében azonban az Alföldön és a Kisalföldön többfelé ismét szárazra fordult az idő, a talaj fölső rétege nagyon kiszáradt. Számottevő csapadék május második felétől érkezett, eső, majd kiadós záporok növelték a talaj nedvességtartalmát, segítették az állományok növekedését. A zivataros idő június első két hetében is folytatódott, a felhőszakadásokkal érintett területeken átmeneti belvíz is előfordult. Június második felében a több napos száraz időszakokat heves zivatarok zárták le, helyenként újabb felhőszakadásokkal, jégesővel. Júliusban csak elszórtan alakultak ki kisebb foltokban záporok, az egész hónapra a száraz idő volt a jellemző, főleg az ország középső részén fogyott el a talajban rendelkezésre álló nedvesség. A virágzás és a szemképződés fázisában az aszályos területek kiterjedése és annak mértéke egyre növekedett, az állományok eleinte főleg a középső országrészben, majd országszerte elkezdtek szenvedni a szárazsággal párosuló nagy hőség miatt. Augusztus első felében sem enyhült az aszály, megkezdődött a kényszerérés, a növények elszáradása. A hónap közepén ugyan többfelé öntözték záporok az állományokat, a terméskilátásokon ez már nem sokat segített, a hónap végére gyakorlatilag országszerte teljesen elszáradtak az állományok. A szeptember második hetében érkezett bőséges csapadék már nem használt, hanem ártott az állományoknak. A tenyészidőszak során a csapadék mennyisége végig elmaradt az optimális értéktől, annak végére 150-200 mm-es hiány halmozódott föl, vagyis az ideális értéknek mindössze felét, kétharmadát kapták meg az állományok.
Az április eleji meleg után a hónap közepén tartósan lehűlt az idő, mely nem kedvezett az állományok fejlődésének. A hónap végén ismét emelkedett a hőmérséklet, majd májusban a tartósan meleg, de nem forró idő kedvezően hatott az állományok növekedésére. Június elején is folytatódott a meleg, de nem forró, tehát ideális nevelő idő. Az első két, viszonylag rövid ideig tartó nyári hőhullám június második felében érkezett, melyet a talajban rendelkezésre álló nedvesség miatt még többnyire jól viseltek az állományok. Július első felében a harmadik hőhullám már tartósabbnak és forróbbnak is bizonyult, helyenként a 40 Celsius fokot is meghaladta a napi maximumhőmérséklet. A virágzást jócskán lerövidítette a forróság, és az azt követő időszakban is csak átmeneti enyhébb időszakok fordultak elő. Augusztus második dekádjában ismét visszatért a kánikula, 20-a után sem hűlt le a levegő, a forróság szeptember első hetében is folytatódott. Szeptember második hetében hirtelen hűlt le az idő, de ez a már beérett nyári kapás növényekre már nem volt hatással. A hőösszeg a tenyészidőszak során országszerte meghaladta az optimális értéket.

A hét második felében és a jövő hét elején anticiklon alakítja időjárásunkat, nagyrészt napos, száraz időre van kilátás 20 és 25 fok közötti maximum hőmérsékletekkel. Éjszakánként jellemzően 8 és 13 fok közé hűl le a levegő, de a hidegre hajlamos helyeken 5 fok körüli értékeket érhetünk. Pénteken a Dunántúlon fordulhat elő néhol gyenge eső, zápor. Jövő keddtől fordul ismét változékonyabbra az idő, többfelé lehet csapadékra is számítani, de ennek mennyisége a jelenlegi számítások szerint 2 és 10 mm között valószínű. Számottevő lehűlés nem várható, legfeljebb pár fokkal esik vissza a hőmérséklet.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2024. szeptember 19.

* A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
10 napos csapadékösszeg 2024. szeptember 18-ig (mm)

2. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2024. szeptember 18-ig (mm)

3. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 50 cm-es rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában
2024. szeptember 18-án (%)

4. ábra
Talajnedvesség a talaj 50-100 cm-es rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában
2024. szeptember 18-án (%)

5. ábra
Az elmúlt öt nap átlaghőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól 2024. szeptember 18-ig (Celsius fok)

6. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során kukorica táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Duna-Tisza közének északi részén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva

7. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során napraforgó táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) az Alföld délkeleti részén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva

8. ábra
Párás (relatív nedvesség >90%) időszak hossza a 2024. szeptember 18 reggel 8 órát megelőző tíz napban (óra)

9. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kecskemét térségére 2024. szeptember 18-ig (részletes magyarázat a szövegben)

10. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2024. szeptember 18-ig (részletes magyarázat a szövegben)