Meleg, záporos idő segíti szántóföldi növényeink fejlődését

Az elmúlt egy hétben elég mozgalmasan alakult időjárásunk. Múlt csütörtökön este délnyugat felől egy hidegfront csapadéktömbje érte el hazánkat, amely északkelet felé haladva még pénteken is sokfelé okozott esős időt. Ezt követően szombaton kevesebb, vasárnap és hétfőn többfelé alakultak ki záporok, zivatarok, majd kedden ismét délnyugat felől, látványos felhőképpel zivatarlánc érte el az országot. Főként a Dunántúlon és az Alföld délkeleti felén fordultak elő viharos széllel kísért heves zivatarok, felhőszakadások, majd szerdán, a nyugati határszélen és hazánk keleti harmadán voltak ismét nagyobb számban záporok, zivatarok, néhol nagyobb mennyiséget adó felhőszakadások. Így a múlt hét eleje óta hazánk jelentős részén 20 és 50 mm közötti csapadék hullott, néhol ennél is jóval több esett (1. ábra). Ez a mennyiség az Alföld délkeleti és középső tájain valamint a Dunántúl északnyugati felén lényegesen meghaladja a sokéves átlagot, ugyanakkor vannak területek északon és keleten valamint a déli országrészben, ahol kevesebb esett az ilyenkor szokásosnál (2. ábra). A harminc napos csapadékösszeg átlagtól vett eltérése is nagy területen fordult pozitív tartományba, bár az ország több, mint felén továbbra is negatív eltérés jellemző (3. ábra). Az elmúlt egy hétben nem csak a felszín közeli talajréteg, hanem a felső fél méteres réteg is sokfelé átnedvesedett, jelentősen nőtt a nedvességtartalma az egy héttel ezelőtti állapothoz képest, bár foltokban, főként az ország keleti felén vannak még területek, ahol a középső réteg még elég száraz (4. ábra). A fél méternél mélyebb talajréteg továbbra is bőven tartalmaz nedvességet (5. ábra), ami jó tartalékot jelenthet egy esetleges nyári aszály során.
A hőmérséklet az ország északkeleti harmadán az ilyenkor szokásos értékek körül, míg délen és a Dunántúlon 1-3 fokkal a fölött alakult (6. ábra). Éjszakánként jellemzően 12-16 fok közé hűlt le a levegő, a hétvégén főként északkeleten voltak ennél pár fokkal hűvösebb hajnalok. A legmelegebb órákban pedig többnyire 23 és 28 fok közötti értékeket mérhettünk, csak múlt pénteken, a tartósan csapadékos északi tájakon volt ennél lényegesen hűvösebb.

Az őszi vetések két-három héttel előrébb járnak a fejlődésben a szokásosnál (7. ábra). A kalászosok a szemfejlődés, az őszi káposztarepce a magképződés fázisában jár, többfelé meglehetősen ritkásak az állományok. A kalászosok és a repce a legtöbb helyen kielégítő mennyiségű nedvességet talál a talajban, ezekben a vízigényes fenológiai fázisokban. Az elmúlt időszak csapadéka ezeknek a növényeknek is igen jól jött.
A napraforgó és kukorica állományoknak sokfelé az utolsó pillanatban érkezett az eső, az ország nagy részén aszályos körülmények közt fejlődtek az elmúlt időszakban. A mostani meleg, de többfelé záporos időjárás jó feltételeket teremt az intenzív növekedéshez.
A korai gyümölcsök, a szamóca és a cseresznye éréséhez jól jött a május első felét jellemző gyakran napos és száraz idő, az intenzív záporok, felhőszakadások már rontják a termés minőségét.   

A gombás megbetegedések meteorológiai körülményeiről az mondható, hogy a hét első felében főként kedden volt hazánk jelentős részén hosszan vizes a növények levélfelülete (8. ábra), a többi napon a csapadékos tájakon tapasztalhattunk vizes levélfelületet 12 órát elérő vagy meghaladó időtartamon át. A párás időszak hossza ennél jellemzően több órával rövidebb volt a csapadékos helyeken is.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink a május első felére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke az évszaknak megfelelően magas. A tavaszra jellemző intenzív növekedés azonban már április végén megtorpant, itt is látható, hogy a vegetáció előrébb jár ez ilyenkor szokásosnál. Az őszi kalászosok zöld tömege már nem nőtt ebben az időszakban, a nyári kapás növények pedig még meglehetősen fejletlen állapotban voltak ekkor, így ezek zöldtömeg növekedése sem volt jelentős. Az anomália térkép továbbra sokfelé mutat az átlagosnál fejlettebb vegetációt, azonban az ebben az időszakban csapadékhiányos alföldi és kisalföldi területeken növekedett az ilyenkor szokásosnál kevésbé zöld területek nagysága (9. ábra).

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 280 és 350 foknap között alakul, és egyre nő a különbség a hűvösebb nyugati és északi tájak valamint a melegebb délkeleti területek között. A jelenlegi hőösszeg értéke a tavalyinál igen jelentősen, 90-140 foknappal, a sokéves átlagnál pedig 40-80 foknappal magasabb azzal együtt is, hogy április közepén másfél hétre megtorpant a hőösszeg növekedésének korábban igen gyors üteme.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kecskemét körüli területre vonatkozó agrogramokon* (10. ábra). Augusztus legvégén az ország nagyobb részén jelentős csapadék hullott, az akkor elvetett őszi káposztarepce így szépen ki tudott kelni. Ez után száraz időszak következett, a később a földbe került magok csak nagyon lassan indultak fejlődésnek. Újabb jelentős csapadék csak szeptember 24-25-én érkezett, mely már szinte életmentő volt a repce számára. Az őszi kalászosok vetéséhez az október első felét jellemző többnyire száraz idő és nem túl száraz talaj kedvező körülményeket teremtett. Október utolsó dekádjától kimondottan csapadékosra fordult az idő, és bár az Alföldön kevesebb esett, mint a Dunántúlon és az északi tájakon, az esős, ugyanakkor enyhe időjárás országszerte igen kedvező feltételeket teremtett a korai fejlődéshez. November közepétől egyre nőtt a belvizes területek kiterjedése, kezdetben az Alföldön, majd másfelé is. A csapadékos idő egész novemberben és december első felében is folytatódott, de a belvízfoltok ezután sem csökkentek, a tartós vízborítás pedig nem tett jót a kultúráknak. December második felében a Dunántúl északi felében esett nagy mennyiségű csapadék, másfelé a korábbiakhoz képest szárazabb idő következett. Januárban és februárban csapadékosabb és száraz időszakok váltakoztak, de összességében jóval kevesebb esett, mint az előző hónapokban, nagy területen az átlagnál is kevesebb, de a belvízfoltok kiterjedése csak lassan csökkent, és a vetések tavaszra ezekben jórészt ki is pusztultak. Hó alig érkezett a télen, így tartós hóréteg sem alakult ki. Márciusban és április első felében nagyobb csapadék csak a nyugati, délnyugati országrészben fordult elő, az Alföld alig kapott esőt, így a talaj fölső rétege egyre többfelé teljesen kiszáradt. Április közepén fordult csapadékosabbra az idő, és a hónap harmadik dekádjában az Alföldön is többször megáztak a földek. Április végén és május első felében azonban a délnyugati országrész kivételével ismét szárazabb időszak következett, a szemnövekedés fázisában több csapadékot igényelnek az állományok az Alföld és a Kisalföld jelentős részén, de a hiányzó nedvesség május közepén sokfelé pótlódott.  A szeptember elejétől összegzett csapadék jelenleg a Dunántúlon és az északi országrészben 80-110 mm-rel még mindig meghaladja az optimális értéket, míg az Alföldön 10-20 mm-rel elmarad attól. A többlet azonban még az őszi és téli nagy esők miatt alakult ki, a csapadék időbeli eloszlása nagyon egyenetlen, tavasszal jelentős hiány alakult ki.
A hőösszeg a tenyészidőszak kezdete óta jóval az optimális értékek fölött alakul a rekordmeleg ősz és szintén enyhe tél hatására. Január második hetében érkezett csak igazi hideg levegő hazánkba, de az is csak -10 Celsius fok körüli éjszakai fagyokat okozott, február elején pedig beköszöntött a tavasz, gyakran áprilist idéző hőmérsékletek voltak jellemzőek a hónap során. Március is melegebbet hozott az ideálisnál, a hónap legvégén pár napig és április első felében is többször már nyárias hőmérsékletek fordultak elő. Az április közepén érkezett hűvösebb időjárás hatására átmenetileg lelassult a növények fejlődése, de ezt követően ismét hosszan tartó kora nyárias időszak következett. A hőösszeg jelenleg jóval meghaladja az ideális értéket, a növények fejlődési állapota hetekkel megelőzi a szokásosat, a repce virágzása már április legelején elkezdődött, és a hónap végére be is fejeződött.

Kukoricára vonatkozó agrogramot Miskolc térségére vonatkozóan mutatunk be (11. ábra). Az idén a meleg tél-végi, kora tavaszi időjárás miatt a szokásosnál hamarabb érte el a talajhőmérséklet a 10 fokos küszöbértéket, ezért a kukorica vetése is korán elkezdődhetett. A talaj felszínközeli része azonban főként az Alföldön és a Dunántúl keleti felén rendkívül száraz volt egészen április közepéig, így a magágy előkészítése és a vetés sokfelé poros, igen száraz talajba történt. Április közepén fordult csapadékosra, az időjárás, de az Alföldön csak a hónap harmadig dekádjában esett számottevő mennyiség, ami a korai fejlődéshez biztosított kellő mennyiségű nedvességet. Április végén és május első felében azonban az Alföldön és a Kisalföldön többfelé ismét szárazra fordult az idő, a talaj fölső rétege ismét nagyon kiszáradt. Számottevő csapadék május közepén érkezett, ekkortól eső, majd záporok segíthetik az állományok növekedését. A tenyészidőszak során eddig lehullott csapadék mennyisége az északnyugati országrész kivételével így is csak fele-kétharmada az optimálisnak.
Az április eleji meleg után a hónap közepén tartósan lehűlt az idő, majd a hónap végénismét emelkedett a hőmérséklet, és májusban is tartósan meleg, kora nyári idő segítette az állományok növekedését. A hőösszeg jelenleg országszerte kissé meghaladja az optimális értéket.

A folytatásban pénteken várhatók több helyen záporok, néhol heves zivatarok, majd szombattól csökken a csapadékhajlam, és kevesebb helyen, de elszórtan továbbra is számítani kell záporok, akár jégesővel, felhőszakadással kísért zivatarok kialakulására. Összességében a következő egy hétben területi átlagban 5 és 15 mm közötti csapadék valószínű, aminek nagy része a legtöbb helyen péntek estig hullik majd. Így addig sokfelé tovább nedvesednek a talajok, majd szombattól területi átlagban egy száradási folyamat kezdődik. Ez igaz a növények levélfelületére is, szombat reggelig még többfelé lesznek vizesek a sűrűbb állományok, vasárnap, hétfőn és kedden csak kevés helyen és átmenetileg lesz vizes a növényzet. A hőmérséklet nem változik számottevően. Éjszakánként jellemzően 10-15 fok közé hűl le a levegő, napközben pedig többnyire 23-28 fok közötti értékeket mérhetünk, ennél hűvösebb pénteken, a tartósan csapadékos tájakon valószínű.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2024. május 23.

* Az őszi vetésű kalászosok és az őszi káposztarepce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.

1. ábra
10 napos csapadékösszeg 2024. május 22-ig (mm)

2. ábra
A 10 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2024. május 22-ig (mm)

3. ábra
A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2024. május 22-ig (mm)

4. ábra
Talajnedvesség a talaj felső fél méteres rétegében a növények számára hasznosítható
vízmennyiség arányában 2024. május 22-én (%)

5. ábra
Talajnedvesség a talaj felső egy méteres rétegében a növények számára hasznosítható
vízmennyiség arányában 2024. május 22-én (%)

6. ábra
Az elmúlt 5 nap átlaghőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól 2024. május 22-ig (Celsius fok)

7. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során őszi búza táblákon a Dunántúl délkeleti részén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva (a búza termésátlagánál a meghatározó hónapok az április, a május és a június)

8. ábra
Számított (becsült érték) levélnedvesség-tartam (az az időtartam, amíg csapadékhullás következtében vizes a vegetáció levele) a 2024. május 22. 8 órát megelőző 24 órában lágyszárú növényekre (óra)

9. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index eltérése a sokéves átlagtól a 2024. április 30. és május 15. közötti időszakban

10. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2024. május 22-ig (részletes magyarázat a szövegben)

11. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kecskemét térségére 2024. május 22-ig (részletes magyarázat a szövegben)