Jelentősen enyhült az aszály, de többfelé jól jönne még a csapadék

A múlt héten minden nap hullott több-kevesebb csapadék valahol az országban, csütörtök estétől péntek délutánig azonban egy délnyugat felől érkezett hidegfronthoz kötődően országszerte esett, bár ekkor is nagy területi különbségekkel. Szombaton és főként vasárnap heves zivatarok is előfordultak, melyekből néhol jég is esett. A múlt hét közepe óta a nyugati, északnyugati országrészben valamint az Alföld középső tájain és foltokban a Tiszántúlon is 20-30 mm, lokálisan akár ennél is több csapadékot mérhettünk, míg a Dunántúl és az Alföld déli részén néhol csak 1-3 mm hullott (1. ábra). A tíz és harminc napos csapadékösszegben azonban továbbra is hiány mutatkozik az ország jelentős részén a sokéves átlaghoz képest, csak a nyugati országrészben és a nagyobb felhőszakadások által érintett foltokban esett több az ilyenkor szokásosnál (2., 3. ábra). Az elmúlt harminc nap csapadékösszege az ország nagy részén 25 és 50 mm közötti, de helyenként lényegesen több ennél (4. ábra).
Országszerte javult a talajok vízellátottsága az egy héttel ezelőtti állapothoz képest, de például Szeged és Nyíregyháza térségében valamint a Jászságban továbbra is szárazság van. A felszínközeli talajréteg északnyugaton és a hevesebb esők, záporok által érintett területeken átázott, sárossá vált, foltokban azonban továbbra is száraz maradt (5. ábra). A legtöbb helyen a középső talajrétegbe is jutott valamennyi a nedvességből, de a 20-50 cm-es mélységben még meglehetősen szárazok a talajok (6. ábra). A fél méternél mélyebb rétegek továbbra is őrzik a tél első felében szerzett nedvességtartalmukat, ami jó tartalékot jelenthet egy esetleges nyári aszály során.
A hőmérséklet csak átmenetileg esett vissza pénteken 15 és 20 fok közé a tartósan csapadékos északi területeken (7. ábra), de szombaton és vasárnap már 23-28 fok közé melegedett a levegő. A múlt hét első felére jellemző hideg hajnalok után a hét második felében már 10 fok körüli vagy pár fokkal enyhébb éjszakák voltak jellemzők.  

Az őszi vetések két-három héttel előrébb járnak a fejlődésben a szokásosnál (8. ábra). A kalászosok a szemfejlődés, az őszi káposztarepce a magképződés fázisában jár, többfelé meglehetősen ritkásak az állományok. A kalászosok és a repce a legtöbb helyen kielégítő mennyiségű nedvességet talál a talajban ezekben a vízigényes fenológiai fázisokban. Az elmúlt napok csapadéka ezeknek a növényeknek is igen jól jött, de a legtöbb helyen további csapadékra is szükség lenne az optimális fejlődéshez.
A napraforgó és kukorica állományoknak sokfelé az utolsó pillanatban érkezett az eső, az ország nagy részén aszályos körülmények közt fejlődtek eddig. A mostani meleg, de többfelé záporos időjárás jó feltételeket teremt a növekedéshez.
A korai gyümölcsök, a szamóca és a cseresznye éréséhez jól jött a május első felét jellemző gyakran napos és száraz idő, de a szemek növekedéséhez itt sem ártott volna a több nedvesség. 

A gombás megbetegedések meteorológiai körülményeiről az mondható, hogy a múlt hét második felében gyakran, sokfelé az időszak közel felében vizes volt a növények levélfelülete (9. ábra). A párás időszak hossza azonban ennél jóval rövidebb volt, csak a csapadékos periódusokban és helyeken volt átmenetileg magas.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink az április végére, május elejére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke az évszaknak megfelelően magas. A tavaszra jellemző intenzív növekedés azonban már megtorpant, itt is látható, hogy a vegetáció előrébb jár ez ilyenkor szokásosnál. Az őszi kalászosok zöld tömege már nem nőtt ebben az időszakban, a nyári kapás növények pedig még meglehetősen fejletlen állapotban voltak ekkor, így ezek zöldtömeg növekedése sem volt jelentős. Az anomália térkép az ország egész területén továbbra is az átlagosnál sokkal fejlettebb vegetációt mutat, az elszórt kis vörös foltok a vetésforgó miatt alakulnak ki, és az idén nyári növényekkel bevetett táblákat jelölik, ahol ekkor még épphogy kikeltek a növények.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 250 és 320 foknap között alakul, és egyre nő a különbség a hűvösebb nyugati és északi tájak valamint a melegebb délkeleti területek között. A jelenlegi hőösszeg értéke a tavalyinál 90-130, a sokéves átlagnál pedig 30-70 foknappal magasabb azzal együtt is, hogy április közepén másfél hétre megtorpant a hőösszeg növekedésének korábban igen gyors üteme.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Nyíregyháza körüli területre vonatkozó agrogramokon* (10. ábra). Augusztus legvégén az ország nagyobb részén jelentős csapadék hullott, az akkor elvetett őszi káposztarepce így szépen ki tudott kelni. Ez után száraz időszak következett, a később a földbe került magok csak nagyon lassan indultak fejlődésnek. Újabb jelentős csapadék csak szeptember 24-25-én érkezett, mely már szinte életmentő volt a repce számára. Az őszi kalászosok vetéséhez az október első felét jellemző többnyire száraz idő és nem túl száraz talaj kedvező körülményeket teremtett. Október utolsó dekádjától kimondottan csapadékosra fordult az idő, és bár az Alföldön kevesebb esett, mint a Dunántúlon és az északi tájakon, az esős, ugyanakkor enyhe időjárás országszerte igen kedvező feltételeket teremtett a korai fejlődéshez. November közepétől egyre nőtt a belvizes területek kiterjedése, kezdetben az Alföldön, majd másfelé is. A csapadékos idő egész novemberben és december első felében is folytatódott, de a belvízfoltok ezután sem csökkentek, a tartós vízborítás pedig nem tett jót a kultúráknak. December második felében a Dunántúl északi felében esett nagy mennyiségű csapadék, másfelé a korábbiakhoz képest szárazabb idő következett. Januárban és februárban csapadékosabb és száraz időszakok váltakoztak, de összességében jóval kevesebb esett, mint az előző hónapokban, nagy területen az átlagnál is kevesebb, de a belvízfoltok kiterjedése csak lassan csökkent, és a vetések tavaszra ezekben jórészt ki is pusztultak. Hó alig érkezett a télen, így tartós hóréteg sem alakult ki. Márciusban és április első felében nagyobb csapadék csak a nyugati, délnyugati országrészben fordult elő, az Alföld alig kapott esőt, így a talaj fölső rétege egyre többfelé teljesen kiszáradt. Április közepén fordult csapadékosabbra az idő, és a hónap harmadik dekádjában az Alföldön is többször megáztak a földek. Április végén és május első felében azonban a délnyugati országrész kivételével ismét szárazabb időszak következett, a szemnövekedés fázisában több csapadékot igényelnek az állományok az Alföld és a Kisalföld jelentős részén, de a hiányzó nedvesség május közepén sokfelé pótlódott.  A szeptember elejétől összegzett csapadék jelenleg a Dunántúlon és az északi országrészben 80-110 mm-rel még mindig meghaladja az optimális értéket, míg az Alföldön 10-30 mm-rel elmarad attól. A többlet azonban még az őszi és téli nagy esők miatt alakult ki, a csapadék időbeli eloszlása nagyon egyenetlen, tavasszal jelentős hiány alakult ki.
A hőösszeg a tenyészidőszak kezdete óta jóval az optimális értékek fölött alakul a rekordmeleg ősz és szintén enyhe tél hatására. Január második hetében érkezett csak igazi hideg levegő hazánkba, de az is csak -10 Celsius fok körüli éjszakai fagyokat okozott, február elején pedig beköszöntött a tavasz, gyakran áprilist idéző hőmérsékletek voltak jellemzőek a hónap során. Március is melegebbet hozott az ideálisnál, a hónap legvégén pár napig és április első felében is többször már nyárias hőmérsékletek fordultak elő. Az április közepén érkezett hűvösebb időjárás hatására átmenetileg lelassult a növények fejlődése, de ezt követően ismét kora nyárias időszak következett. A hőösszeg jelenleg jóval meghaladja az ideális értéket, többfelé csaknem kétszerese annak, a növények fejlődési állapota hetekkel megelőzi a szokásosat, a repce virágzása már április legelején elkezdődött, és a hónap végére be is fejeződött.

Kukoricára vonatkozó agrogramot Kaposvár térségére vonatkozóan mutatunk be (11. ábra). Az idén a meleg tél-végi, kora tavaszi időjárás miatt a szokásosnál hamarabb érte el a talajhőmérséklet a 10 fokos küszöbértéket, ezért a kukorica vetése is korán elkezdődhetett. A talaj felszínközeli része azonban főként az Alföldön és a Dunántúl keleti felén rendkívül száraz volt egészen április közepéig, így a magágy előkészítése és a vetés sokfelé poros, igen száraz talajba történt. Április közepén fordult csapadékosra, az időjárás, de az Alföldön csak a hónap harmadig dekádjában esett számottevő mennyiség, ami a korai fejlődéshez biztosított kellő mennyiségű nedvességet. Április végén és május első felében azonban az Alföldön és a Kisalföldön többfelé ismét szárazra fordult az idő, a talaj fölső rétege ismét nagyon kiszáradt. Számottevő csapadék május közepén érkezett, ekkortól eső, majd záporok segíthetik az állományok növekedését. A tenyészidőszak során eddig lehullott csapadék mennyisége az északnyugati országrész kivételével így is csak fele az optimálisnak.
Az április eleji meleg után a hónap közepén tartósan lehűlt az idő, majd a hónap végén visszatért a meleg. A hőösszeg jelenleg országszerte kissé meghaladja az optimális értéket.

A héten változékony, de meleg időben lesz részünk többször többfelé záporokkal, zivatarokkal. Kedden délnyugat felől egy zivatarzóna vonul át fölöttünk, melyben hevesebb, felhőszakadással és jégesővel járó zivatarok is lehetnek. Szerdán napközben átmenetileg kevesebb helyen, majd csütörtökön és pénteken ismét többfelé várhatók záporok, zivatarok. A hétvégén csökken a csapadékhajlam, de helyenként ekkor is kialakulnak majd zivatarok. A következő napokban a legtöbb helyen tovább nedvesednek a talajok, de lesznek olyan területek is, főként a déli országrészben, ahol a nedvességvesztés lesz a jellemző. A hőmérséklet az éjszakai órákban 10 és 15 fok közé csökken, napközben pedig 23 és 28 fok közé melegszik a levegő, ennél kissé hűvösebb a tartósabban záporos területeken lehet.      

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2024. május 20.

* Az őszi vetésű kalászosok és az őszi káposztarepce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.

1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2024. május 19-ig (mm)

2. ábra
A 10 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2024. május 19-ig (mm)

3. ábra
A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2024. május 19-ig (mm)

4. ábra
30 napos csapadékösszeg 2024. május 19-ig (mm)

5. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 20 centiméteres rétegében a növények számára hasznosítható
vízmennyiség arányában 2024. május 19-én (%)

6. ábra
Talajnedvesség a talaj felső fél méteres rétegében a növények számára hasznosítható
vízmennyiség arányában 2024. május 19-én (%)

7. ábra
Maximum hőmérsékletek 2024. május 17-én (Celsius fok)

8. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során őszi búza táblákon az Alföld délkeleti felén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva (a búza termésátlagánál a meghatározó hónapok az április, a május és a június)

9. ábra
Számított (becsült érték) levélnedvesség-tartam (az az időtartam, amíg csapadékhullás következtében vizes a vegetáció levele) a 2024. május 20. 8 órát megelőző 72 órában lágyszárú növényekre (óra)

10. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Nyíregyháza térségére 2024. május 19-ig (részletes magyarázat a szövegben)

11. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2024. május 19-ig (részletes magyarázat a szövegben)