Nyárias idő után erős lehűlés és csapadék a láthatáron

A múlt héten csütörtökön és pénteken az északi területeken még előfordult kisebb eső, zápor, azóta azonban országszerte száraz az idő. A múlt hét közepe óta lehullott csapadék csak kis területen haladta meg az 5 mm-t (1. ábra). Az előző 30 nap csapadékösszege hazánk nagyobb részén komoly hiányt mutat: az Alföld középső és keleti tájain sokfelé a fele sem esett le az ilyenkor szokásos mennyiségnek, míg a Dunántúl nyugati tájait 10-25 mm-rel több eső öntözte (2. ábra). A 90 napos csapadékmennyiség immár csaknem az egész országban hiányt mutat a sokéves átlaghoz képest, az Alföldön ez a 30-60 mm-t is eléri (3. ábra). Mindez a talajok nedvességtartalmában is egyre komolyabban megmutatkozik. Tavaly év végén országszerte feltöltődött a talaj, azóta azonban csak a fél méternél mélyebb réteg őrzi a nedvességtartalmát. A felszín közelében azonban az Alföldön már március közepe óta kritikusan száraz a talaj (4. ábra). Így a tavaszi vetések szempontjából nagy területen van aszály (5. ábra).
A hőmérséklet csúcsértéke a múlt héten csütörtökön 20 Celsius fok körül alakult, péntektől erősödött a nappali felmelegedés és 25 fok körüli, majd a fölötti csúcsértékek voltak jellemzők (6. ábra). Szerdára a Dunántúlra hűvösebb légtömeg érkezett (7. ábra). Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet napi átlaga több mint két hete meghaladja a kukorica vetéséhez szükséges 10 fokos küszöbértéket, jelenleg 15 fok körül, sokfelé kissé a fölött alakul (8. ábra).

Az őszi vetések jó állapotban vannak, két-három héttel előrébb járnak a fejlődésben a szokásosnál (9. ábra). A kalászosok intenzíven növekednek, az őszi káposztarepce pedig virágzik (10. és 11. ábra). Az Alföld északi részén a korábbi belvízfoltokban a vetések kipusztultak. Az őszi vetések országszerte, a mélyebb talajrétegekben még az Alföldön is bőségesen találnak nedvességet.
Ugyanakkor a tavaszi vetésekhez az Alföldön igen nagy szükség lenne csapadékra, a magágy előkészítéshez és a csírázáshoz jelenleg túl száraz a talaj.
Sokféle gyümölcsfa már elvirágzott, több jelenleg virágzik, ezekre a száraz, meleg idő kedvező.

Az elmúlt héten csütörtökön volt utoljára esős az idő, a számított levélnedvesség-tartam (amikor vizes volt a növények levélzete) ekkor volt magas az ország északi kétharmadán (12. ábra). Azóta csak kisebb foltokban volt csapadék, a levelek jobbára szárazak maradtak. A párás időszakok hossza is alacsonyan maradt. Növényvédelmi szempontból ez kedvezőnek tekinthető, a gombás megbetegedések terjedésének ez a száraz időszak nem optimális.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink a március végére - április elejére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke erőteljesen növekedett a korán érkezett tavasz hatására. Az anomália térkép az ország egész területén az átlagosnál sokkal fejlettebb vegetációt mutat (13. ábra), az elszórt kis vörös foltok a vetésforgó miatt alakulnak ki és az idén még bevetetlen táblákat jelölik.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg - bár még nagyon a kukorica szezon elején, sőt az előtt járunk - jelenleg többnyire 55 és 65 foknap között alakul, mely jóval magasabb tavalyi évinél és a sokéves átlagnál is.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr és Békéscsaba körüli területre vonatkozó agrogramokon* (14. és 15. ábra). Augusztus legvégén az ország nagyobb részén jelentős csapadék hullott, az akkor elvetett őszi káposztarepce így szépen ki tudott kelni. Ez után száraz időszak következett, a később a földbe került magok csak nagyon lassan indultak fejlődésnek. Újabb jelentős csapadék csak szeptember 24-25-én érkezett, mely már szinte életmentő volt a repce számára. Az őszi kalászosok vetéséhez az október első felét jellemző többnyire száraz idő és nem túl száraz talaj kedvező körülményeket teremtett. Október utolsó dekádjától kimondottan csapadékosra fordult az idő, és bár az Alföldön kevesebb esett, mint a Dunántúlon és az északi tájakon, az esős, ugyanakkor enyhe időjárás országszerte igen kedvező feltételeket teremtett a korai fejlődéshez. November közepétől egyre nőtt a belvizes területek kiterjedése, kezdetben az Alföldön, majd másfelé is. A csapadékos idő egész novemberben és december első felében is folytatódott, de a belvízfoltok ezután sem csökkentek, a tartós vízborítás pedig nem tett jót a kultúráknak. December második felében a Dunántúl északi felében esett nagy mennyiségű csapadék, másfelé a korábbiakhoz képest szárazabb idő következett. Januárban és februárban csapadékosabb és száraz időszakok váltakoztak, de összességében jóval kevesebb esett, mint az előző hónapokban, nagy területen az átlagnál is kevesebb, de a belvízfoltok kiterjedése csak lassan csökkent, és a vetések tavaszra ezekben jórészt ki is pusztultak. Hó alig érkezett a télen, így tartós hóréteg sem alakult ki. Márciusban, nagyobb csapadék csak a nyugati országrészben fordult elő, az Alföld alig kapott esőt, így a talaj fölső rétege egyre többfelé kiszáradt. Április első dekádja is inkább csak nyugatra, délnyugtra hozott esőt, az Alföldön tovább száradt a talaj. A szeptember elejétől összegzett csapadék jelenleg az Alföldön 5-30, a Dunántúlon és az északi országrészben 120-130 mm-rel haladja meg az optimális értéket még az őszi és téli nagy esők miatt.
A hőösszeg a tenyészidőszak kezdete óta jóval az optimális értékek fölött alakul a rekordmeleg ősz és szintén enyhe tél hatására. Január második hetében érkezett csak igazi hideg levegő hazánkba, de az is csak -10 Celsius fok körüli éjszakai fagyokat okozott, február elején pedig beköszöntött a tavasz, gyakran áprilist idéző hőmérsékletek voltak jellemzőek a hónap során. Március is melegebbet hozott az ideálisnál, a hónap legvégén pár napig és április elején is már nyárias hőmérsékletek is előfordultak. Az őszi vetések fenológiai fázisai ezért a szokásost jóval megelőzik, a repce virágzása már április legelején elkezdődött. A hőösszeg jelenleg több, mint kétszerese az ideálisnak, a növények fejlődési állapota hetekkel megelőzi a szokásosat.

A folytatásban jelentős változás várható időjárásunkban. Vasárnapig még marad a nyarat idéző száraz, meleg idő, majd hétfőn északon már várható eső, zápor, zivatar, és erős lehűlés kezdődik. Keddtől borongós, szeles, többször csapadékos idő várható. A jövő hét közepéig a csapadék mennyisége összesen nagy területen meghaladhatja a 10, helyenként a 20 mm-t, ugyanakkor maradhatnak olyan országrészek is, amelyek kimaradnak a nagyobb esőből. A levélnedvesség-tartam hétfőtől napokig kifejezetten magas lehet a többszöri csapadék miatt. A talajok a héten még tovább száradnak, majd a jövő héten sokfelé megázik a föld. A hőmérséklet a héten még emelkedik, vasárnap már 25-30 Celsius fokos csúcsértékek várható, ami szerdára 10-15 fokra esik vissza. A sok felhő és szél miatt a jövő hét közepéig még nem várható erős éjszakai lehűlés, de a jövő hét második felében már lehetnek derült, fagyveszélyes éjszakák.
Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet napi átlaga a héten 15 és 20 fok között várható, a jövő hét második felére azonban 10 fok köré csökken vissza.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2024. április 11.

* Az őszi vetésű kalászosok és az őszi káposztarepce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2024. április 8-ig (mm)

2. ábra
A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2024. április 10-ig (mm)

3. ábra
A 90 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2024. április 10-ig (mm)

4. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 20 centiméteres rétegében a növények számára hasznosítható
vízmennyiség arányában 2024. április 9-én (%)

5. ábra
Nyári növényekre vonatkozó mezőgazdasági aszályszint 2024. április 10-én (%)

6. ábra
Maximum hőmérsékletek 2024. április 9-én (Celsius fok)

7. ábra
Maximum hőmérsékletek 2024. április 10-én (Celsius fok)

8. ábra
5 cm-en mért talajhőmérséklet napi átlaga 2024. április 10-én (Celsius fok)

9. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során őszi búza táblákon a Dunántúl délkeleti felén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva
(a búza termésátlagánál a meghatározó hónapok az április, a május és a június)

10. ábra
Virágzó őszi káposztarepce táblák (sárga színűek) 2024. 04. 10-én Megyaszó (BAZ vármegye) térségében Sentinel-2-es műholdfelvételen

11. ábra
Virágzó őszi káposztarepce táblák (sárga színűek) 2024. 04. 10-én Orosháza (Békés vármegye) térségében Sentinel-2-es műholdfelvételen

12. ábra
Számított (becsült érték) levélnedvesség-tartam (az az időtartam, amíg csapadékhullás következtében vizes a vegetáció levele) a 2024. április 4. 8 órát megelőző 24 órában lágyszárú növényekre (óra)

13. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index eltérése a sokéves átlagtól a 2024. március 21. és április 5. közötti időszakban

14. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Győr térségére 2024. április 10-ig (részletes magyarázat a szövegben)

15. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2024. április 10-ig (részletes magyarázat a szövegben)