Nagy szükség lenne a csapadékra

Az elmúlt tíz napban több olyan időjárási front is érintette hazánkat, melyekből a Dunántúlon vagy az északi országrészben számottevő, 10-30 mm csapadék hullott, az Alföldön azonban nagy területen 5 mm sem esett (1. ábra). A mögöttünk álló 30 nap csapadékösszege is hasonló területi elrendeződést mutat, az Alföld középső és keleti tájain sokfelé a fele sem esett le az ilyenkor szokásos mennyiségnek, míg a Dunántúl nyugati tájait 20-40 mm-rel több eső öntözte az ilyenkor szokásosnál (2. ábra). A 90 napos csapadékmennyiség az említett nyugat-dunántúli és északi tájak kivételével hazánk jelentős részén 30-60 mm hiányt mutat a sokéves átlaghoz képest, és ez a hiány a talajok nedvességtartalmában is egyre komolyabban megmutatkozik (3. ábra). Tavaly év végén országszerte feltöltődött a talaj, azóta azonban csak a fél méternél mélyebb réteg őrzi a nedvességtartalmát. A középső talajréteg még kielégítő mennyiségű vizet tartalmaz (4. ábra), a felszín közelében azonban az Alföldön már március közepe óta kritikusan száraz a talaj (5. ábra). Így a tavaszi vetések szempontjából nagy területen van aszály (6. ábra).
A hőmérséklet csúcsértéke hétfőn 25-30 Celsius fok közé emelkedett (7. ábra). Keddre jelentősen 10-20 fokkal visszaesett a hőmérséklet, de ezzel még mindig a sokéves átlag környékén maradt. A kedd reggelre sokfelé viharos széllel (8. ábra) átvonult hidegfront mögött szerda hajnalra nyugalomba jutott levegőben bár többfelé 5 fok alá hűlt a levegő, de 2 méteres magasságban fagy sehol sem alakult ki. A hét második felében újra erősödött a nappali felmelegedés, vasárnap már ismét 25 fok körüli csúcsértékek voltak jellemzők. Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet napi átlaga az előző héten végig meghaladta a kukorica vetéséhez szükséges 10 fokos küszöbértéket, jelenleg 15 fok körül alakul (9. ábra).

Az őszi vetések jó állapotban vannak, két-három héttel előrébb járnak a fejlődésben a szokásosnál (10. ábra). A kalászosok intenzíven növekednek, az őszi káposztarepce pedig virágzik. Az Alföldön, főleg az északi részén még mindig vannak belvízfoltok, ezek kiterjedése csökken, de a vetések ezekben a foltokban kipusztultak. Az őszi vetések országszerte, a mélyebb talajrétegekben még az Alföldön is bőségesen találnak nedvességet. Ugyanakkor a tavaszi vetésekhez az Alföldön igen nagy szükség lenne csapadékra, a magágy előkészítéshez és a csírázáshoz jelenleg túl száraz a talaj.
Sokféle gyümölcsfa már elvirágzott, több jelenleg virágzik, az erdők is kilombosodtak, több héttel korábban a szokásosnál.

Az elmúlt héten hétfőn és kedden délnyugaton, csütörtökön pedig északkeleten volt esős az idő, a számított levélnedvesség-tartam (amikor vizes volt a növények levélzete) 30-40 óra között alakult, míg az ország nagy részén az időszak kevesebb, mint 10%-át tette ki (11. ábra). A párás időszakok hossza is alacsonyan maradt. Növényvédelmi szempontból ez kedvezőnek tekinthető, a gombás megbetegedések terjedésének ez a száraz időszak nem optimális.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink a március második felére vonatkozó állapotot mutatják. Ebben az időszakban tovább növekedett az index értéke a korán érkezett tavasz hatására. Az anomália térkép az ország egész területén az átlagosnál sokkal fejlettebb vegetációt mutat (12. ábra). 

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kaposvár és Nyíregyháza körüli területre vonatkozó agrogramokon* (13. és 14. ábra). Augusztus legvégén az ország nagyobb részén jelentős csapadék hullott, az akkor elvetett őszi káposztarepce így szépen ki tudott kelni. Ez után száraz időszak következett, a később a földbe került magok csak nagyon lassan indultak fejlődésnek. Újabb jelentős csapadék csak szeptember 24-25-én érkezett, mely már szinte életmentő volt a repce számára. Az őszi kalászosok vetéséhez az október első felét jellemző többnyire száraz idő és nem túl száraz talaj kedvező körülményeket teremtett. Október utolsó dekádjától kimondottan csapadékosra fordult az idő, és bár az Alföldön kevesebb esett, mint a Dunántúlon és az északi tájakon, az esős, ugyanakkor enyhe időjárás országszerte igen kedvező feltételeket teremtett a korai fejlődéshez. November közepétől egyre nőtt a belvizes területek kiterjedése, kezdetben az Alföldön, majd másfelé is. A csapadékos idő egész novemberben és december első felében is folytatódott, de a belvízfoltok ezután sem csökkentek, a tartós vízborítás pedig nem tett jót a kultúráknak. December második felében a Dunántúl északi felében esett nagy mennyiségű csapadék, másfelé a korábbiakhoz képest szárazabb idő következett. Januárban és februárban csapadékosabb és száraz időszakok váltakoztak, de összességében jóval kevesebb esett, mint az előző hónapokban, nagy területen az átlagnál is kevesebb, de a belvízfoltok kiterjedése csak lassan csökkent, és a vetések tavaszra ezekben jórészt ki is pusztultak. Hó alig érkezett a télen, így tartós hóréteg sem alakult ki. Márciusban, nagyobb csapadék csak a nyugati országrészben fordult elő, az Alföld alig kapott esőt, így a talaj fölső rétege egyre többfelé kiszáradt. Április első hete is inkább csak nyugatra, délnyugtra hozott esőt, az Alföldön tovább száradt a talaj. A szeptember elejétől összegzett csapadék jelenleg az Alföldön 10-30, a Dunántúlon és az északi országrészben 120-130 mm-rel haladja meg az optimális értéket még az őszi és téli nagy esők miatt.
A hőösszeg a tenyészidőszak kezdete óta jóval az optimális értékek fölött alakul a rekordmeleg ősz és szintén enyhe tél hatására. Január második hetében érkezett csak igazi hideg levegő hazánkba, de az is csak -10 Celsius fok körüli éjszakai fagyokat okozott, február elején pedig beköszöntött a tavasz, gyakran áprilist idéző hőmérsékletek voltak jellemzőek a hónap során. Március is melegebbet hozott az ideálisnál, a hónap legvégén pár napig és április elején is már nyárias hőmérsékletek is előfordultak. A hőösszeg jelenleg több, mint kétszerese az ideálisnak, a növények fejlődési állapota hetekkel megelőzi a szokásosat.

Az előttünk álló héten nagyrészt száraz időre van kilátás. Szerdán előfordulhatnak gyenge záporok, de számottevő csapadék egész héten nem várható. A levélnedvesség-tartam így alacsony marad, ugyanakkor a talajok tovább száradnak, ami az Alföldön jelent egyre növekvő problémát. A hőmérséklet csúcsértéke kedden még 24-28 Celsius fok között valószínű, majd szerdára több fokkal hűvösebb léghullám árasztja el hazánk térségét. Ez után ismét napról-napra erősödik a felmelegedés, vasárnap már újra nyár lehet 25-30 fokos maximumokkal. Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet napi átlaga a héten végig 15 fok körül, a hét végén már 20 fok közelében alakul majd.
Bár még messze van, így nagyobb a bizonytalansága, de a jövő héten drasztikusan visszaeshet a hőmérséklet és csapadék is érkezhet.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2024. április 8.

* Az őszi vetésű kalászosok és az őszi káposztarepce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
10 napos csapadékösszeg 2024. április 7-ig (mm)

2. ábra
A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2024. április 7-ig (mm)

3. ábra
A 90 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2024. április 7-ig (mm)

4. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 50 centiméteres rétegében a növények számára hasznosítható
vízmennyiség arányában 2024. április 7-én (%)

5. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 20 centiméteres rétegében a növények számára hasznosítható
vízmennyiség arányában 2024. április 7-én (%)

6. ábra
Nyári növényekre vonatkozó mezőgazdasági aszályszint 2024. április 7-én (%)

7. ábra
Maximum hőmérsékletek 2024. április 1-én (Celsius fok)

8. ábra
Maximális szélsebességek 2024. április 2-án (km/h)

9. ábra
5 cm-en mért talajhőmérséklet napi átlaga 2024. április 7-én (Celsius fok)

10. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során őszi búza táblákon az Alföld délkeleti felén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva
(a búza termésátlagánál a meghatározó hónapok az április, a május és a június)

11. ábra
Számított (becsült érték) levélnedvesség-tartam (az az időtartam, amíg csapadékhullás következtében vizes a vegetáció levele) a 2024. április 7. 8 órát megelőző tíz nap során fásszárú növényekre (óra)

12. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index eltérése a sokéves átlagtól a 2024. március 13. és 28. közötti időszakban

13. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2024. április 7-ig (részletes magyarázat a szövegben)

14. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Nyíregyháza térségére 2024. április 7-ig (részletes magyarázat a szövegben)