Medárd után felemás helyzetben az ország

Az elmúlt egy hetet meleg, záporos, zivataros időjárás jellemezte. A lehullott csapadék területi eloszlása nagyon egyenlőtlenül alakult: míg nyugaton, északnyugaton 40-80 mm (helyenként 100 mm) is lehullott az elmúlt 10 nap során, addig délkeleten és északkeleten szinte semmi nem esett (1. ábra). A hevesebb zivatarokat néhol károkozó jég, viharos erejű szél, és villámárvíz is kísérte. Az elmúlt 30 nap csapadékösszege az ország döntő részén 20-60 mm-rel elmarad a szokásos mennyiségtől, csak északnyugaton van többlet (2. ábra). A talajok felső 20 cm-es rétegének nedvességtartalmában is nagyok a különbségek: míg a Dunántúl nyugati részén telített a talaj, addig a Tiszántúlon és az Alföld középső részén kritikusan száraz a talaj (3. ábra). A felső 50 cm nedvességtartalma is hasonló területi eloszlást mutat, de a 20-50 cm-es réteg jóval nagyobb területen száraz (4. ábra). Az egy méteres réteg vízhiánya az Alföldön 100 mm fölött van, ennyi csapadékra lenne szükség a telítettség eléréséhez (5. ábra).
A hőmérséklet csúcsértéke ebben az időszakban többnyire 25 és 30 Celsius fok között alakult, de pénteken az Alföldön 30 fok fölé melegedett a levegő. A kedden este érkezett és lelassult hidegfront hatására a Dunántúlon szerdán már visszaesett a hőmérséklet, míg keleten maradt a nyári idő (6. ábra).  

Az őszi árpa az érés, az őszi búza a szemfejlődés fenológiai fázisában jár, a repcében is a magok növekednek, fejlődnek a becőkben. Ezeknek a növényeknek is sok csapadékra van szüksége ebben a fejlődési szakaszban, amit az aszályos keleti országrészben sajnos nem kapnak meg.
A napraforgó és a kukorica vegyes képet mutat. Ott ahol legalább 20 mm csapadék öntözte az elmúlt időszakban a földeket, szépen fejlődnek az állományok. Ahol azonban 5 mm sem esett az elmúlt napokban, ott a poros talajban alig jutnak nedvességhez, és nehezen, egyenetlenül növekednek, gyökérzetükkel a mélyebb talajrétegekben keresik a nedvességet. A keleti országrészt járva látni már combig érő táblákat, de van 10-20 cm-es, igen gyengén fejlett, az aszálytól szenvedő állomány is.
A dunántúli és északi megyék többször csapadékos, párás időjárása nem csak kultúrnövényeink fejlődésének kedvezett, hanem a gyomok, a növényi kórokozók és gombás fertőzések számára is jó táptalajt nyújtott.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeinken a május második felére jellemző állapotot láthatjuk. Különösen középhegységeinkben és erdeinkben magas az index értéke. A változást jelző térképen és az anomália térképen egyaránt jól látszódnak a májusi aszály jelei az Alföld középső és délkeleti tájain, ahol piros foltok jelzik a zöld tömeg szokásosnál alacsonyabb értékét. A Dunántúlon a sokéves átlaghoz képest kissé nagyobb mennyiségű zöld tömeg látható.   

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 370 és 450 foknap között alakulnak. A nagyobb értékek a délkeleti, az alacsonyabbak az északi és nyugati országrészre jellemzőek. Az idei értékek a sokéves átlagnak megfelelőek, a tavalyinál pedig 90-140 foknappal magasabbak, (a 2021. év a hűvös májusáról is emlékezetes). Ez azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a tavalyinál másfél-két héttel korábban, az ilyenkor szokásosnak megfelelő időben következnek be.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Miskolc körüli területre vonatkozó agrogramon* (7. ábra). Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert a hónap utolsó napjaiban szinte országszerte hullott több-kevesebb eső, de aztán szeptember első fele szárazra sikerült. A Dunántúlon és a középső országrészbe ez után jelentős csapadék érkezett, a kis növények fejlődésnek indulhattak, ezzel szemben keleten, északkeleten kevés csapadék hullott, így hiányosan kelt és nehezen fejlődött a repce. Az őszi kalászosok vetésének a talaj előkészítéséhez többnyire kedvezőek voltak a feltételek, de északkeleten és az Alföld középső részén szinte egész októberben nagyon száraz volt a talaj. Október végére ezeken a részeken 30-50 mm-es csapadékhiány alakult ki az ideálishoz képest. November első dekádjában az addig szárazsággal küzdő területekre is jelentős csapadék érkezett, amire a repcének és a frissen kelt őszi kalászosoknak egyaránt nagy szüksége volt. A november nagy része ismét száraz idővel telt, a hónap végén és december elején érkezett jelentős csapadék. A talajok téli feltöltődését december utolsó dekádjában ismét csapadékos időjárás segítette, a január és a február viszont jobbára száraz időt hozott, a szükségesnél jóval kevesebb csapadékkal. Március első két dekádját, hideg, száraz északkeleti szél jellemezte, így a csapadékhiány tovább fokozódott. Március végén melegedett a levegő, majd a hónap utolsó napján országos eső érkezett, mely az addigra egyre fokozódó aszályt megszűntette, jelentősen enyhítette. Áprilisban többször is érkezett országos eső, melyből viszont a Kisalföld északi része jórészt kimaradt vagy csak nagyon keveset kapott. Május nagy részében csak záporos csapadék hullott itt-ott az országban, kisebb körzetek megáztak, nagyobb területek azonban szárazon maradtak, elmaradtak az országos áztató esők. A hónap utolsó hetében a déli, délnyugati országrészben öntözték számottevő esők az állományokat, a keleti országrészben azonban nagy területen tovább száradtak a talajok. Június elején csak nyugaton, északnyugaton esett jelentős mennyiség. A szeptember óta összegzett csapadék mennyisége június elején a délnyugati országrészben kevéssel az optimális érték alatt alakul, de az ország nagyobb részén 110-150 mm-es a hiány, mely északkeleten a 200 mm-t közelíti, azaz az ideális mennyiségnek a fele sem hullott le. A kritikus virágzás és szemfejlődés fenológiai fázisokban a kalászosok csak kis területen kapták meg a szükséges csapadékot, mindez pedig a termésátlagokban is jelentkezni fog.
A hőmérséklet tág határok között ingadozott a tél folyamán, de a sarkvidéki eredetű hideg légtömegekkel járó, többfelé hótakaró nélküli erősebb éjszakai fagyokat a vetések gond nélkül bírták, fagykár nem fordult elő. Február közepétől már előfordultak 10-15 fokot is meghaladó nappali csúcsértékek, de márciusban gyakran voltak kemény éjszakai fagyok. Így a hőösszeg februári intenzív növekedése megtorpant, és csak március utolsó dekádjában indult újra, ekkor kezdtek fejlődésbe a vetések. Áprilisban is egymást érték a hideghullámok, gyakran volt a vetések számára hűvösebb idő az optimálisnál, de május elején melegedés kezdődött, gyors növekedésnek indult a hőösszeg, és jelenleg országszerte az optimális fölött alakult az értéke. 
Kukoricára vonatkozó agrogramot Kaposvár térségére vonatkozóan mutatunk be (8. ábra). Késve kezdődött a kukorica vetése az idén. Az április az átlagosnál hűvösebben alakult, és a talajok hőmérséklete csak lassan, a szokásosnál később érte el tartósan a 10 fokos küszöbértéket. Csapadék áprilisban több hullámban is érkezett, de a rekord száraz évkezdet után erre óriási szükség is volt. Május nagy részében csak nagy területi változékonysággal kialakuló záporok öntözték a friss vetést, így az ország jelentős részén a növény számára az optimálisnál jóval kevesebb csapadék hullott, és nagy területen kritikusan szárazzá vált a talaj felszín közeli rétege, ahonnan a kukorica ekkor a nedvességet gyűjtötte. A hónap utolsó hetében a déli, délnyugati országrészben jelentősebb esők öntözték az állományokat, de keleten tovább száradtak a talajok, és június első hetében is nyugaton, északnyugaton esett számottevő mennyiség. Az április óta összegzett csapadék mennyisége jelenleg nyugaton (a kezdeti lemaradás után) már közelíti a kukorica számára optimális értéket, míg keleten jóval az alatt alakul, a Tiszántúlon nagy területen a fele, harmada hullott az ideálisnak. A hőmérséklet áprilisban gyakran alakult alacsonyan a kukorica igényeihez képest, de az átlagosnál kissé melegebb májusban intenzív növekedésnek indult a hőösszeg, így az jelenleg az optimális érték körül jár.

Bár túl vagyunk Medárdon és sokfelé esett tegnap, de a folytatás nem ígér esős időszakot. Ma és holnap még folytatódik a zivataros időjárás, ezúttal keleten is van esély a csapadékra. Szombattól szárazabb levegő érkezik fölénk, csökken a csapadékhajlam. A jövő hét közepéig várható csapadékmennyiség a középső és nyugati országrészben területi átlagban meghaladhatja a 10 mm-t, a záporos forma miatt nagy területi változékonysággal. A legkisebb mennyiség sajnos ezúttal is délkeleten várható. A csapadék zöme ma és holnap várható, ekkor még a levegő páratartalma is magas lesz. A talajok nedvességtartalma kezdetben nő, majd a hét végétől országszerte csökken. Vasárnapig gyakran megerősödik majd az északi, északnyugati szél. A hőmérséklet nem sokat változik, mérsékelten meleg levegő érkezik majd fölénk, így jellemzően 25 és 30 fok közé melegszik délutánra a levegő, de kezdetben a Dunántúlon és a tartósabban borult tájakon kissé hűvösebb lehet.     

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2022. június 9.

* Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.

1. ábra
10 napos csapadékösszeg 2022. június 8-ig (mm)

2. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2022. június 8-ig (mm)

3. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 cm-es rétegében 2022. június 7-én (%)

4. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 50 cm-es rétegében 2022. június 7-én (%)

5. ábra
Vízhiány a telítettséghez képest
a talaj felső egy méteres rétegében 2022. június 7-én (%)

6. ábra
Maximumhőmérsékletek 2022. június 8-án (Celsius fok)

7. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2022. június 8-ig (részletes magyarázat a szövegben)

8. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2022. június 8-ig (részletes magyarázat a szövegben)