A délkeleti országrész ismét kimaradt a csapadékból

Az előző hét első felében csak kevés helyen fordult elő záporos csapadék, majd csütörtökön egy légörvény helyeződött térségünk fölé, melyből országszerte hullott eső, de sokfelé záporok, zivatarok is kialakultak. A csapadék mennyisége azonban elmaradt a várttól és a szükségestől, főleg az Alföldön (1. ábra). Hevesebb zivatarok erősen viharos széllel ezúttal is az Alföld délkeleti részén alakultak ki. Pénteken, szombaton és vasárnap nagyrészt száraz idő volt, majd a hét utolsó napjának éjjelén hidegfront érkezett, nagy területen zivatarokkal. Ez a csapadékhullám inkább csak a keleti országrész északi felét öntözte számottevő esővel (2. ábra), végre jelentős csapadékot kapott az igen száraz Jászság is, viszont a viharsarok ezúttal is kimaradt.
A talaj felszín közeli rétege az Alföld középső és déli részének kivételével kellően nedves (3. ábra), a középső talajrétegek is az Alföldön nagy területen kritikusan szárazak (4. ábra).
A forróság a múlt héten nem tért vissza, az ország nagy részén 30 fok alatt, vagy a körül alakultak a maximum hőmérsékletek, kedden hajnalban pedig kimondottan hűvös volt, a délnyugati országrész kivételével 10-15 fok közé hűlt le a levegő. Csak vasárnap érkezett átmenetileg forró levegő az Alföldre az érkező hidegfront előtt, ahol délután ismét 34-37 fokos csúcsértékek alakultak ki.

A napraforgó és a kukorica számára rendkívül jól jött a csapadék, ahol esett legalább 5-10 mm, bár az Alföldön többfelé jég és erősen viharos szél okozott jelentős károkat. Főleg északnyugaton a több csapadékos nap hatására a kórokozók is megjelentek. A csapadék eloszlásának és az öntözésbeli különbségek hatására nagy különbségek alakultak ki az országrészek, de akár közeli táblák között is a növények állapotában. A szárazabb területeken öntözés hiányában helyenként derékig érő, elöregedett kukoricát is látni, ezzel szemben vannak szépen fejlett állományok is. A kukorica számára júliusban és augusztusban is 100-100 mm csapadék lenne az optimális, egy átlagosan csapadékos június után. Ez júliusban az országnak csak igen kis hányadán valósult meg, ráadásul egy nagyon száraz június után még nagyobb mennyiségre lett volna szükség. A napraforgó és a kukorica a legtöbb helyen már a magképződés / szemképződés szakaszában jár. A növények a tavasszal és a nyár első felében elszenvedett lemaradást sokfelé már nem fogják tudni bepótolni, mai tudásunk alapján az országrészek között nagy különbségek várhatók a termésátlagokban, zömében átlag alatti értékekkel, főleg a békés megyei területeken nagy a probléma.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképek a július második felére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke a nyár eleji maximum után ilyenkor többnyire tovább szokott csökkenni, ami természetes folyamat. A legtöbb zöld tömeg középhegységeink erdeiben figyelhető meg ilyenkor. A változást mutató térképünkön főleg a középső országrészben látható csökkenés, míg a Dunántúl nagyobb részén és a Nyírségben kis növekedés van, mely a július közepén megérkezett eső és a kizöldülő tarlók hatása lehet. Az anomália térképen pozitív eltérés főként az erdős tájakon figyelhető meg, az ország túlnyomó részén azonban az ilyenkor szokásosnál kevesebb a zöld tömeg.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 1000 és 1130 foknap között alakulnak, az északi és a nyugati határszélen mutatkoznak a kisebb, délkeleten pedig a nagyobb értékek (5. ábra). Az idén júniusig jellemző elmaradás a tavalyi értékekhez képest eltűnt, többnyire kis pozitív eltérés látható, és a sokéves átlaghoz képesti lemaradás is minimálisra csökkent. Mindez azt jelenti, hogy a hűvös tavaszi időjárás miatti lemaradást a hőmérséklet a júniustól ismétlődő hőhullámokkal „ledolgozta”. A növények egy része is sokat behozott a lemaradásból (főleg, hogy a csapadékhiány is felgyorsítja az öregedést), fenológiai fázisaik az átlaghoz képest már csak egy szűk héttel később következnek be.

Kukoricára vonatkozó agrogramot* Nyíregyháza és Békéscsaba térségére vonatkozóan mutatunk be (6. és 7. ábra). Előbbi térség többé-kevésbé az ország nagyobb részét jellemző, míg utóbbi kiugróan a legszárazabb terület. Nehezen indult a vegetációs időszak a kukorica számára. Országszerte kevesebb eső hullott áprilisban és május elején, mint ami a növény számára optimális lett volna, majd a május közepén érkezett jelentős csapadék sokat segített. Május második felétől alig esett, a talaj folyamatosan veszített a nedvességtartalmából, június első felében már sokfelé a kritikus, 40%-os szint alá csökkent. Az alacsony hőmérséklet is problémát okozott, mert a hűvös időben a talaj hőmérséklete csak nagyon lassan, a szokásosnál jóval később érte el a 10 fokos küszöbértéket, ezért jelentős késést szenvedett a kukorica vetése. A napi középhőmérséklet májusban is csak kevésszer érte el a kukorica számára optimális értéket, a görgetett hőösszeg is jóval az ideális alatt alakul. A növény csirázása, kelése és korai fejlődése ezért lassan, vontatottan haladt. Június elején érkezett meg a meleg, mely a mélyebb talajrétegek többnyire kedvező talajnedvességi viszonyaival együtt közel ideális körülményeket teremtett a növény felgyorsuló fejlődéséhez. Az elmaradt júniusi csapadék miatt azonban a talaj a hónap közepére, második felére egyre jobban kiszáradt, a nehéz szezonkezdetet nehéz június követte. Július is szárazsággal indult, majd 10.-e után egyre többfelé alakultak ki nagy csapadékot adó zivatarrendszerek, és bár ezek területi eloszlása nem volt egyenletes, de a hónap közepén az ország jelentős részén csökkent a szárazság, és a vegetációs időszak kezdete óta felhalmozódott csapadékhiány. Ez az eső azonban már nem tudta pótolni az előző fenológiai fázisokban elszenvedett hiányt, az alacsony, korán öregedésnek indult állományok már nem tudták utolérni magukat. Az ország északnyugati, északi részén a folytatásban is előfordultak nagyobb esőt adó csapadékrendszerek, míg az Alföld, főleg a Viharsarok és térsége alig kapott esőt. A vegetációs időszak kezdete óta lehullott csapadék mennyisége az ország nagyobb részén 220-240 mm között jár, mely mintegy 100 mm-es hiány az ideálishoz képest. De a Viharsarokban például csak 110 mm esett, ami harmada az optimális értéknek!

Az előttünk álló héten jobbára száraz időre számíthatunk, csak néhol alakulhat ki zápor, zivatar, de területi átlagban számottevő csapadék nem valószínű. A hét legvégén érkezhet egy hidegfront, többfelé záporokkal. A levegő páratartalma napközben 50, sokfelé 40% alá csökken, levélnedvesség csak harmatból várható, főleg a nedvesebb talajú részeken. A talaj így országszerte száradni fog a héten, ez a csapadékosabb északi, északnyugati részeken nem okoz gondot, de az Alföldön, főleg annak középső és déli részén fokozódik az aszály. Nyári meleg időre számíthatunk, a csúcshőmérsékletek többnyire 28 és 33 fok között alakulnak. Nem lesz szeles az idő, napközben várhatók élénk széllökések (leginkább szerdán), de erős légmozgás csak esetleges zivatar, illetve a vasárnapra valószínű front időszakában lehet.  

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2021. augusztus 9.

* A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2021. augusztus 7-ig (mm)

2. ábra
24 órás csapadékösszeg 2021. augusztus 9-én reggel 8 óráig (mm)

3. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 cm-es rétegében 2021. augusztus 8-án (%)

4. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 50 cm-es rétegében 2021. augusztus 8-án (%)

5. ábra
A kukoricatermesztésben használt hőösszeg értékek 2021. augusztus 8-án (foknap)

6. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Nyíregyháza térségére 2021. augusztus 8-ig (részletes magyarázat a szövegben)

7. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2021. augusztus 8-ig (részletes magyarázat a szövegben)