Kiszáradt talajok várják a hétvégi esőt

A hét első felében hétfőn a Dunántúl nyugati részén hullott jelentősebb mennyiségű, 10 mm-t meghaladó eső, illetve az Északi-középhegység területén fordultak elő záporok. Keddre a csapadék keletebbre helyeződött, és csökkent az intenzitása, már csak kevés helyen hullott 5 mm-nél nagyobb mennyiség, a déli és a keleti országrészben jellemzően semmi vagy csak néhány tized mm esett. (1. ábra)
Ezáltal tovább száradtak a talajok a Tiszántúlon és a Dél Alföldön, ahol a felső 50 cm-es talajréteg nedvességtartalma többfelé már a 30%-ot sem éri el, de az Alföldön és Baranyában más területeken sem sokkal jobb a helyzet, jellemzően 40% alatti a talajnedvesség értéke (2. ábra), ami jelentősen megnehezíti a repce vetését illetve az azt megelőző talaj előkészítési munkákat. A felső egy méteres talajréteg telítéshez képesti vízhiánya országszerte 100 mm fölött van, délkeleten a 150 mm-t is meghaladja (3. ábra).
A hőmérséklet hétfőn még csak északnyugaton esett vissza a múlt hétre jellemző 30 fok fölötti értékekhez képest, majd kedden már országszerte csak 20 fok körül vagy kevéssel a fölött alakultak a maximumok. A front elvonulása után a hajnali lehűlés is jelentősen erősödött, csütörtök reggelre már sokfelé hűlt 10 fok alá a levegő.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 1360 és 1500 foknap között járnak az országban (4. ábra), és az alacsonyabb értékekkel rendelkező nyugat-dunántúli területek, és a melegebb déli, délkeleti tájak közötti különbség egyre nő. A fenti értékek már elérték a legtöbb fajta teljes éréséhez szükséges összeget. A 2018-as hőösszeghez képest mintegy 150-200 foknapos elmaradásban vannak az idei értékek. Ez az elmaradás főként a tavalyi igen meleg és az idei különösen hűvös május miatt adódik, ezért nyár eleje óta gyakorlatilag állandósult. Az idei meleg nyárutó miatt a hőösszeg nagyon meglódult, így a 2018-as értékektől vett lemaradás kissé csökkent, míg a sokéves átlaghoz képest a többlet nőtt az elmúlt héten. Mindez azt is jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a nyár során körülbelül a szokásos időben következtek be, az érés viszont jelentősen felgyorsult.

A legfrissebb műholdas NDVI vegetációs index térképeink az augusztus közepére vonatkozó állapotokat tükrözik. A növényi zöld tömeg mennyiségét jellemző index legmagasabb értékei természetesen az erdeinkben vannak, míg sokfelé vannak elművelt, növénymentes táblák is az országban (alacsony értékekkel). Az index értéke a szokásos éves menetnek megfelelően csökkent az előző méréshez képest. Az anomália térkép szerint az ország túlnyomó részén a pozitív eltérés dominál. Ez azt jelenti, hogy többnyire jó állapotúak, az átlagosnál erősebbek a növények, mely ilyenkor már döntően a kukorica, napraforgó és a gyümölcsök kultúráit foglalja magában, valamint a természetes növényzetet. Ugyanakkor a nyár nagy részén szárazsággal sújtott Kisalföldön és kisebb mértékben a Jászság területén is az átlagosnál jóval alacsonyabb értékek a jellemzők, melyet a korábbi csapadékeloszlás és talajnedvesség térképeken, valamint az agrogramokon is láthattunk.

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezen elemzésünkben a Kaposvár, Kecskemét és Békéscsaba térségére vonatkozó agrogramokon* (5.,6 és 7. ábra). A Dunántúl délnyugati részén, így Kaposvár térségében is még eléri a csapadék mennyisége az optimális értéket, és ezzel együtt a talajban is van még nedvesség, bár augusztus óta csökkenő tendenciát mutat. A csapadék eloszlása a tenyészidőszak során viszonylag egyenletes volt, a talajnedvesség gyakorlatilag egyszer sem süllyedt kritikus szint alá. Így a kaposvári agrogram jó termést ígér. Kecskemét környékén már nem ennyire ideális a helyzet, ugyanis a csapadékösszeg jelentősen, mintegy 70 mm-rel elmarad az optimálistól. Itt még június második felében töltődtek fel bőségesen a talajok, július eleje óta azonban a 40%-ot csak kevéssel haladta meg a talajnedvesség, az utóbbi egy hétben pedig már a kritikus érték alá csökkent. Errefelé nem várható a kaposvárihoz hasonlóan jó termés. Békéscsaba térségében augusztus elejéig bőven hullott csapadék, a talajok is feltöltődtek, azóta azonban folyamatos a nedvességvesztés, és augusztusban a jó terméshez már öntözni kellett.  A görgetett hőösszeg országszerte kevéssel az ideális alatt alakul, mely elsősorban a május és július elejének hűvös időjárása miatt alakult ki.

A napraforgó és a kukorica az érés különböző fenológiai fázisaiban járnak. A hőösszeg eloszlásnak megfelelően a keleti országrészben kissé előrébb tartanak a növények a Dunántúlhoz képest. Innentől kezdve ezek a növények különösebb csapadékot már nem igényelnek, az már nem növeli a termés mennyiségét. Sokfelé jó termés ígérkezik, a meleg száraz nyárutó is kedvezett az érésnek. Ugyanakkor a nyár nagy részében rendkívül száraz Kisalföldön, főként Győr térségében szinte kisült táblák is megfigyelhetők. A kórokozók fejlődéséhez szükséges magas páratartalom csak a hajnali órákra volt jellemző az elmúlt időszakban. A repce vetéséhez, a talaj-előkészítéséhez és a keléshez általában nem kedvezőek a feltételek, túl száraz ugyanis a talaj felső része: kiadós országos csapadékra lenne szükség.

Az előttünk álló napokban is őszies időjárásra van kilátás. A csütörtöki napos, száraz, mérsékelten meleg idő csak átmeneti, péntektől egy újabb frontrendszer közelíti meg nyugat felől hazánkat. Ismét több lesz a felhő, és pénteken még csak a Dunántúlon várható kisebb eső, zápor, majd szombaton nyugat felől egyre többfelé ered el az eső. A csapadékos időjárás vasárnap és hétfőn is folytatódik. A hétfő estig lehulló csapadék mennyisége a jelenlegi számítások szerint országszerte 10 mm fölött várható, helyenként a 30 mm-t is meghaladja. Keddtől valószínű szárazabb idő, addig azonban a talajok feltöltődhetnek nedvességgel. A fölöttünk hullámzó frontrendszer ismét kettősséget okoz majd a hőmérsékleti képben, a nyugati tájakon már pénteken is csak 20 fok körül, míg a Tiszántúlon még vasárnap is 25 fok körül alakul a legmelegebb órák hőmérséklete. A hajnali minimumok pénteken a keleti országrészben még sokfelé 10 fok alatt alakulnak, szombattól azonban a felhős idő miatt enyhébben lesznek az éjszakák. Az augusztus végére jellemző intenzív hőösszeg növekedés a következő napokban sem tér vissza, lassú emelkedésre, a hét végére 1400 és 1550 foknap közötti értékekre lehet számítani.

Az aktuális munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, előrejelzéseket figyelemmel kísérni. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, április 1-től kezdődően meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2019. szeptember 5.

* Agrogram

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2019. szeptember 4-ig (mm)

2. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 50 cm-es rétegében 2019. szeptember 4-én (%)

3. ábra
A talaj felső 1 m-es rétegében a telítettséghez hiányzó nedvesség 2019. szeptember 4-én (mm)

4. ábra
Kukorica növekedési foknap (hőösszeg) 2019. szeptember 3-ig (részletes magyarázat a szövegben)

5. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2019. szeptember 4-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

6. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kecskemét térségére 2019. szeptember 4-ig
(részletes magyarázat a szövegben)

7. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2019. szeptember 4-ig
(részletes magyarázat a szövegben)