Jelentős csapadék öntözte a földeket

Az elmúlt hét első felében még folytatódott a szinte egész augusztusra jellemző nagyon meleg és javarészt száraz időjárás, majd a hét végére megérkezett a bő 10 fokos lehűlés. A hullámzó hidegfront jelentős csapadékot is hozott: már a front előtt, csütörtöktől alakultak ki heves záporok, zivatarok az országban. A csapadék mennyisége hétfő reggelig jellemzően 10 mm fölött alakult, csak kis területeken maradt itt-ott az országban ez alatt (pl. a Sellye-Szentlőrinc-Pécs-Tevel vonalban, Pátka-Felcsút, Vásárosnamény-Záhony, és Battonya térségében), de sokfelé hullott 20-40, helyenként 60-80 mm is. A talaj fölső rétege e miatt jellemzően kellően nedves, sokfelé sáros, de a mélyebb rétegek, főleg a Tiszántúlon továbbra is szárazak. A hőmérséklet augusztusban jóval az átlag fölött alakult eddig, bár nagyon durva hőhullámok nem voltak. Forró nap (Tmax>35 fok) sokfelé fordult elő az országban, de viszonylag kis számban, inkább az egyenletes, 30 fok közeli maximumok voltak a jellemzőek.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek többnyire 1400 és 1600 foknap között járnak az országban. Az  1. és 2. ábrán Nyíregyháza és Kaposvár ezen hőösszegeit mutatjuk be az idei és a 2017-es mérésekkel, a sokéves átlaggal, valamint előrejelzéssel. Mivel április 1-től számolunk, az eltérő időpontokban történt vetés miatt valamennyit ezekből az értékekből le kell vonni (hiszen a vetés pontos idejétől kellene az összegzést indítani). Az mindenesetre megállapítható, hogy ezek az értékek nagyon magasak, jóval az átlagos értékek fölött vannak, a legtöbb hibrid fajtának már most elegendő hőmennyiség gyűlt össze a teljes éréshez.

A hőösszeg többlete miatt az átlagosnál nagyjából két héttel előrébb járnak az érési folyamatok szinte minden növényünknél. A kukorica a viaszérés-teljes érés fenológiai fázisában jár, míg a napraforgó a legtöbb helyen beérett, és az aratása is megkezdődött. A szárazság után megérkezett eső a repce vetéséhez, ill. a talajelőkészítéshez ideális körülményeket teremtett.

A legfrissebb műholdas NDVI vegetációs index térképünkön a zöld tömeg mennyisége már egyre kisebb. A változást mutató térkép szerint a zöld tömeg aránya drasztikusan csökken (sárga és vörös területek), hiszen pl. a kukorica és a napraforgó is egyre többfelé beérett, zajlik a növényszáradás. Különösen erős csökkenés figyelhető meg a Tiszántúlon, ahol a vizsgált időszakban (augusztus 5-20.) a legkevesebb csapadék hullott. Az anomália térkép az ország középső részein a sokéves átlag fölötti zöld tömeget mutat, ugyanakkor északkeleten és északnyugaton nagy területű negatív eltérés is megfigyelhető, mely a kevés csapadéknak és az átlagosnál hamarabb bekövetkező érés-növényszáradás fenológiai fázisnak tudható be.

Az előttünk álló napokban visszatér a napos, száraz, meleg idő, bár kánikula nem valószínű. A hőmérséklet csúcsértéke szerdán már 26-30 fok között alakul, de az egyre hosszabbodó éjszakák miatt a hajnalok már viszonylag hűvösek lesznek. A szélcsendes éjszakákon erős harmatra, valamint sekély pára és ködfoltokra is számítani lehet. Csütörtöktől közelít majd egy újabb lassan mozgó frontrendszer, mely csapadékot is ígér, de annak mennyisége egyelőre nagyon bizonytalan.

Aszály kérdésében döntő tényező az elmúlt időszakban lehullott csapadékmennyiség, illetve az aktuális talajnedvességi viszonyok, melyekről részletes információ érhető el oldalunkon. A Magyar Tudományos Akadémia Kutatóközpontjának munkatársai által kidolgozott algoritmus alapján áll elő a Napi Léptékű Aszályindex mutatószám, mely többek között a talajnedvesség, a talajféleség, a légköri viszonyok alapján határozza meg, hogy a növény mennyit szeretne párologtatni, és ehhez mennyi nedvesség áll a talajban a rendelkezésére. Az MSWD Aszályindex pedig az aszályosság mértékét az alapján jellemzi, hogy mennyi vizet kellene a talajba juttatni, hogy az a növénynek optimális feltételeket teremtsen. Az indexekről részletes leírás itt található.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Az aktuális munkák tervezéséhez a rövid távú döntéseknél a tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzéseket, a speciális agrometeorológiai elemeket tartalmazó, 12 óránként frissülő modell előrejelzéseket, de akár a 6-12 óránként frissülő térképes modell előrejelzéseket is érdemes követni, mert azok sok hasznos információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban  telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Készült: 2018. augusztus 27.

1. ábra: Effektív (a növények számára hasznosítható) hőösszegek; Nyíregyháza

2. ábra: Effektív (a növények számára hasznosítható) hőösszegek; Kaposvár