2024. november 25. hétfő
Elemzések, szöveges előrejelzések

HungaroMet: 2019. április 19. 10:24

2019. áprilisi helyzetkép

A mezőgazdasági termelést, így a világpiaci árakat az időjárás világszerte alapvetően befolyásolja. Európában például jellemzően jó állapotúak az őszi vetések köszönhetően az enyhe télnek, jelentősebb fagykár nincs, a növények jól fejlődnek és a vetés is jellemzően jól halad. Ezzel szemben a déli és középső területeken nagy a csapadékhiány. Az Egyesül Államokban árvizek, hóviharok, tornádók fordultak elő, mindeközben lényegében megszűnt az országban a sokfelé régóta tartó aszály. Argentínában zajlik a kukorica és a napraforgó betakarítása, mert a száraz idő miatt hamarabb következett be az érés. Indiában nagyon jó búza és repce termésre számítanak a kedvező időjárás miatt. Az alábbiakban a nagyobb termőterületeken bekövetkezett főbb időjárási folyamatokat és azok mezőgazdaságra gyakorolt hatását foglaljuk össze.

A műholdas méréseken alapuló legfrissebb globális VHI index térkép (1. ábra) alapján a természetes és a kultúrnövényzet nincs jó állapotban (vörös területek) Afrika délnyugati területein és Ausztrália nagy részén. Európában keleti felén is sokfelé jelentős negatív eltérést mérnek a műholdak, ezeken a területeken szenvednek leginkább a szántóföldi növények az aszály miatt (2. ábra), de kisebb foltokban Kínában és az USA-ban is vannak gondok. Az északi féltekén egyre nagyobb területen indul el a vegetáció fejlődése. A márciusi csapadékösszeg átlagtól vett eltérésének globális térképe (3. ábra) mindezeket megerősíti, valamint a nedvesség egyenlőtlen és szélsőséges földi eloszlását is szemlélteti.

 

Európa

A vizsgált időszakban (márciustól április közepéig) Európa középső részein az átlagostól enyhébb időjárás uralkodott: Svédország déli részétől egészen Görögországig húzódó széles sávban (4. ábra). Ez a növények korai fejlődését és korai tavaszi vetést tett lehetővé ott, ahol a talajnedvességi viszonyok ezt lehetővé tették.

 

A száraz időjárás folytatódott Közép- és Délkelet-Európában: Horvátország keleti részén, Magyarországon, Szerbiában, Romániában, Bulgáriában és Görögországban (5. és 6. ábra). Ezeken a területeken már ősszel is csapadékhiány volt, így az őszi vetések nem tudtak megfelelően fejlődni. A tavaszi szárazság pedig tovább rontja helyzetet, hátráltatja a vetést is, a termésbecslések pedig lefelé módosultak. Ukrajnában is kevés volt a csapadék, de a talajban megfelelő mennyiségű nedvesség tározódik köszönhetően a csapadékos télnek, így a növényzetre egyelőre az utóbbi hetek hiányának még nincs számottevő hatása.

Csapadékhiány van Itália középső és északi részein, valamint a Pireneusi-félszigeten. Portugáliában, Spanyol- és Olaszországban az öntözéshez a víztározókban továbbra is alacsonyak a vízszintek. Ezeken a területeken jelenleg és a közeljövőben számottevő csapadék valószínű, így enyhül majd a hiány.

Európa északnyugati és északi részein ugyanakkor csapadékos volt az idő, ebben az időszakban a csapadékösszeg helyenként a 150 mm-t is meghaladta, a sáros talaj pedig sokfelé hátráltatta a tavaszi munkákat, a vetést.

 

Európa legnagyobb tavaszi árpa termelő országában, Spanyolországban decemberben befejeződött a vetés, a növényzet pedig jó állapotban van. Az enyhe idő miatt nagyjából három héttel hamarabb történt meg a vetés Európa legtöbb államában, míg a harmadik legnagyobb termelő országban, Dániában a csapadékos idő hátráltatta a vetést. 2018-hoz képest ebben a szezonban valamivel kisebb Európában a tavaszi árpa vetésterülete.
 
A cukorrépa vetése Nyugat-Európában nagyrészt már befejeződött, a körülmények többnyire kedvezőek. A burgonya vetése ezekben a napokban kezdődött.

A kukorica és a napraforgó vetése Dél- és Délkelet-Európában jelenleg gőzerővel zajlik, Franciaországban és Németországban mostanában kezdődött, míg Lengyelországban majd ez után fog megtörténni.

 

A szója vetése pedig egyelőre csak Bulgáriában kezdődött el.

 

A JRC által készített termésbecslésnek továbbra is nagy a bizonytalansága, és így főleg hosszabb távú trendeken és a sokéves átlagokon alapul. Ezzel együtt már most is látszanak eltérések. Bár még nagyon sok minden történik a terméssel az aratásig, de ha a folytatásban az átlagos közelében alakulna az időjárás, akkor körülbelül a 7-9. ábrákon és az 1-3. táblázatokban bemutatott eredmények születnének. Ezek alapján megállapítható, hogy EU-s szinten magasabb termés mutatkozik őszi búzából és árpából, míg repcéből a tavalyinál több, de az öt éves átlagnál kevesebb. Magyarországra mindhárom növényre rosszabbak a kilátások az átlagnál, ami az aszályos időjárás miatt nem is meglepő.

 

Egyesült Államok

A nagy kiterjedésű országban tavasszal különösen szélsőséges szokott lenni az időjárás, idén is sokféle fordult elő károkozó jelenség. Egy március közepén érkezett légörvény okozott történelmi árvizet a Missouri völgy középső vidékein, ugyanis az eső hatására gyors olvadásnak indult a hó a vízgyűjtőkön, ráadásul a fagyott talaj miatt a víz egyáltalán nem tudott beszivárogni. Dakotában ez a ciklon hatalmas hóviharokat okozott, mely az állatállományt tette próbára. A márciusihoz hasonló vihar alakult ki április elején is, mely a kukorica öv nyugati részén újabb áradásokat, nyugatabbra pedig hatalmas hóviharokat okozott. Ez a tavaszi talajmunkákat jelentősen hátráltatta.

E közben a déli részeken szárazabb volt az idő, mely segítette a tavaszi vetést. A tornádó övben pedig megérkeztek a szélviharok: Texastól Alabamáig több mint két tucat tornádó pusztított április első felében.

Egyébként az ország nyugati részén az elmúlt három évből már másodszor volt nagyon csapadékos a tél, ami bőséges lefolyást, vízellátást biztosít majd egészen nyár végéig. Az aszállyal érintett területek aránya minimálisra csökkent.

 

Dél-Amerika

Brazília nagy termő vidékein folytatódott a növényi kultúrák, többek között a kukorica és a gyapot számára kedvező időjárás. Ezzel szemben Argentínában a száraz idő miatt felgyorsult az érés, így már többfelé megindult a napraforgó és a kukorica betakarítása. Az ország északi részén hullott csapadék ezeknek a növényeknek már későn érkezett, de a közelgő vetési szezonra jó hatása van.


Dél-Afrika

A kukorica öv nyugati részén a forró, száraz időjárás jelentősen csökkentette a terméskilátásokat. Ennél kedvezőbbek a körülmények a kukorica keleti termőterületein, ahol több eső esett, mely segítette a szemfejlődést.


India

Indiában száraz és meleg időjárás segítette a repce és a búza érését, illetve betakarítását. A terméskilátások nagyon jók a vegetációs időszakban tapasztalt kedvezően hűvös időjárásnak köszönhetően.

 

Kína

Az ország keleti részén az átlagosnál melegebb időjárás hatására a téli nyugalmi időszak után a szokásosnál hamarabb indult fejlődésnek az őszi búza és repce, és az utóbbi időszakban elegendő csapadék is öntözte a földeket. Délkeleten a sok csapadék segíti a rizs termeléséhez szükséges vízmennyiség felhalmozódását, ugyanakkor más növénykultúráknál belvízfoltokat okoz.

 


Az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással. Például egy nagy kiterjedésű, jelentős aszály, áradás vagy tavaszi fagy jelentős mértékben hat a termés várható mennyiségére és minőségére. Ezen hosszú távú hatások ismeretében előre föl lehet készülni a világpiac várható alakulására. Ebben a cikkünkben többek között az Európai Bizottság hivatalos értesítőjének (MARS), illetve az USA Mezőgazdasági Minisztériumának kiadványának (WASDE) segítségével foglaljuk össze azokat az aktuális agrometeorológiai információkat a világból, melyek a hazánkban is nagy mennyiségben termesztett kultúrákat érinti.


A legnagyobb termelő országok növénykultúránként, amelyekre érdemes figyelni:

    * búza: EU, Kína, India, USA, Oroszország
    * kukorica: USA, Kína, Brazília, EU, Argentína, Ukrajna, India, Mexikó, Kanada, Indonézia, Dél-Afrika
    * repce: Kanada, Kína, India, EU
    * napraforgó: Oroszország, EU, Ukrajna, Argentína
    * szója: USA, Brazília, Argentína, Chile, India

 

2019. április 19.


1. ábra
VHI Index 2019. április első dekádjában (forrás: www.fao.org)
(VHI: Vegetation Health Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott komplex index, mely röviden összefoglalva a növényzet egészségi szintjét mutatja: a zöld értékek egészséges, míg a sárga és vörös színek az aszályos növényzetet mutatják. A szürke, kék és rózsaszín területek hiányos adatokat, felhős és havas területeket jelölnek. A sivatagi részek értelmezése hosszabb leírást kíván.)


2. ábra
ASI Index szántóföldi kultúrákra 2019. április első dekádjában (forrás: www.fao.org)
(ASI: Agricultural Stress Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott index, mely azt mutatja, hogy a mezőgazdasági kultúrákat az aszály milyen mértékben sújtja: a zöldtől a vörösig terjedő színek az aszállyal érintett terület arányát mutatja (a zöld jelenti a 10%-nál kisebb, a vörös pedig a 85%-nál nagyobb értékeket). A szürke területeken nincs szántóföldi kultúra, a kékkel jelölt részeken pedig a növényzet szezonon kívül, nyugalomban van.)


3. ábra
A március havi csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól (%). (forrás: www.fao.org)
(A vörös színű területeken csapadékhiány, a kék színű területeken csapadéktöbblet volt,
a szürke színű területek sivatagok.)


4. ábra
Szélsőséges időjárású területek Európában 2019. március 1. és április 17. között
(vörös csíkozás: csapadékhiány, kék csíkozás: csapadéktöbblet, barna pontozott terület: hőösszeg többlet)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)


5. ábra
2019. március 1. és április 8. között összegzett csapadék (mm)
forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars


6. ábra
2019. március 1. és április 8. között lehullott csapadék mennyisége a sokéves átlag arányában (%)
forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars


7. ábra
Búza termésátlag előrejelzés a 2014-2018-as átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(zöld: átlagosnál magasabb, sárga: átlaghoz közeli, narancs: átlagnál alacsonyabb termésátlag)


1. táblázat
Búza termésbecslés (az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2018-as termésátlag (t/ha), MARS termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2018-as év százalékában)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)


8. ábra
Árpa termésátlag előrejelzés a 2014-2018-as átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(zöld: átlagosnál magasabb, sárga: átlaghoz közeli, narancs: átlagnál alacsonyabb termésátlag)


2. táblázat
Árpa termésbecslés (az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2018-as termésátlag (t/ha), MARS termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2018-as év százalékában)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)


9. ábra
Repce termésátlag előrejelzés a 2014-2018-as átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(zöld: átlagosnál magasabb, sárga: átlaghoz közeli, narancs: átlagnál alacsonyabb termésátlag)


3. táblázat
Repce termésbecslés (az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2018-as termésátlag (t/ha), MARS termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2018-as év százalékában)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)