Hidegfront és csapadékhullám érkezik

Az előző héten hétfő reggelre hidegfront érkezett, nagy területen zivatarokkal. A csapadékhullám azonban csak a keleti országrész északi felét öntözte számottevő esővel, végre jelentős csapadékot kapott az igen száraz Jászság is, viszont a viharsarok ezúttal is kimaradt (1. ábra). A hét többi napján csak néhol alakult ki az országban zápor, zivatar, számottevő csapadék már nem hullott. Aztán vasárnap délután, este újabb kiterjedt zivatarrendszer vonult át az ország fölött délnyugat felől, mely főleg Zalában, a Velencei-tó térségében, Pest, Nógrád, Heves és Borsod megyékben okozott jelentős csapadékot (2. ábra), ezzel együtt helyenként károkozó szélviharokat (3. ábra). A 30 csapadékösszegben hatalmas különbségek alakultak ki az országban: a Kisalföldön és Baranyában például helyenként 50 mm-t meghaladó többlet, míg délkeleten ezt meghaladó hiány mutatkozik (4. ábra). A 90 napos anomáliában is megjelenik az északnyugat-délkelet közötti nagy különbség, de az ország döntő része jelentős csapadékhiányban szenved (5. ábra).
A talaj nedvességtartalmában is nagyok a különbségek az országrészek között. A felszín közeli réteg az északi országrészben sokat száradt az elmúlt héten, de ahol ma reggelre esett, ott újra megfelelő a nedvességtartalom (6. ábra). Az Alföld középső és déli részén csontszáraz a fölső 50 cm-es, de helyenként a fölső 1 méteres réteg is. A legrosszabb a helyzet a Viharsarokban, ahol május 20. óta alig esett eső (7. ábra).
A maximum hőmérsékletek többnyire 30 fok körül alakultak, majd a hét végére fokozódott a hőség. Vasárnap délután a déli országrészben 37-38 fok is előfordult (8. ábra). A hosszabbodó éjszakák hatását mutatja, hogy az ország egyes részein  (főleg a Kiskunságon, Nógrádban és a Nyírségben) igen nagy volt a napi hőingás. A 30 fok körüli maximum értékről a szélcsendes, derült éjszakákon 10 fok közelébe hűlt hajnalra a levegő a hét közepén. A hőingás mértékét a száraz talaj és száraz levegő is fokozta.

A napraforgó és a kukorica számára rendkívül jól jött minden csapadék, ahol esett legalább 5-10 mm. A kukorica számára júliusban és augusztusban is 100-100 mm csapadék lenne az optimális, egy átlagosan csapadékos június után. Ez júliusban az országnak csak igen kis hányadán valósult meg, ráadásul egy nagyon száraz június után még nagyobb mennyiségre lett volna szükség. Az augusztus is száraz az ideális helyzethez képest, a növények sokat szenvednek a vízhiánytól. A napraforgó és a kukorica az érés különböző szakaszában jár. A csapadék eloszlásának és az öntözésbeli különbségek hatására nagy különbségek alakultak ki az országrészek, de akár közeli táblák között is a növények állapotában. A szárazabb területeken öntözés hiányában helyenként derékig érő, elöregedett kukorica is van. Miskolc térségében a napraforgó aránylag jól néz ki, nincs felsülve, szép tányérokat látni (9. ábra). A kukoricánál vegyesebb a kép, van erősebb (10. ábra) szép csöveket hozó, tejes érésben lévő állomány (11. ábra) és gyengén fejlett, ritka, alacsony, kis csövű tábla is. Egyébként a kukorica szép zöld, nincs megsárgulva, a talajban viszont hatalmasak a repedések (12. ábra). Ma reggelre ezek a táblák elég jól megáztak, így ezen a területen elfogadható termésre van kilátás, azzal együtt, hogy a növények a tavasszal és a nyár első felében elszenvedett lemaradásukat itt sem tudták bepótolni. Mai tudásunk alapján az országrészek között nagy különbségek várhatók a termésátlagokban, zömében átlag alatti értékekkel, főleg a békés megyei területeken súlyos a probléma.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképek az augusztus elejére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke a nyár eleji maximum után augusztus elején többször mutat egy másodmaximumot, ugyanis, ha van csapadék, akkor a tarlók ilyenkor sokszor kizöldülnek. Az erdőkben, gyümölcsösökben lassan csökkenni szokott ilyenkor az érték. A legtöbb zöld tömeg középhegységeink erdeiben figyelhető meg. A változást mutató térképünkön nagy területen, főleg a keleti országrész északi felében látható kis növekedés, mely a július közepén megérkezett eső hatása. Az anomália térkép vegyes képet mutat: az Alföldön sokfelé az ilyenkor szokásosnál kevesebb a zöld tömeg, míg a Nyírségben jóval zöldebb a vegetáció (az erősen mozaikos területek a vetésforgó miatt nem mutatnak reális képet).

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 1100 és 1240 foknap között alakulnak, az északi és a nyugati határszélen mutatkoznak a kisebb, délkeleten pedig a nagyobb értékek. Az idén júniusig jellemző elmaradás a tavalyi értékekhez és az átlaghoz képest eltűnt. Mindez azt jelenti, hogy a hűvös tavaszi időjárás miatti lemaradást a hőmérséklet a júniustól ismétlődő hőhullámokkal „ledolgozta”. A növények egy része is sokat behozott a lemaradásból (főleg, hogy a csapadékhiány is felgyorsítja az öregedést), fenológiai fázisaik az átlaghoz képest már csak egy szűk héttel később következnek be.

Kukoricára vonatkozó agrogramot* Miskolc és Békéscsaba térségére vonatkozóan mutatunk be (13. és 14. ábra). Előbbi térség az ország kissé csapadékosabb részét jellemzi, míg utóbbi kiugróan a legszárazabb terület. Nehezen indult a vegetációs időszak a kukorica számára. Országszerte kevesebb eső hullott áprilisban és május elején, mint ami a növény számára optimális lett volna, majd a május közepén érkezett jelentős csapadék sokat segített. Május második felétől alig esett, a talaj folyamatosan veszített a nedvességtartalmából, június első felében már sokfelé a kritikus, 40%-os szint alá csökkent. Az alacsony hőmérséklet is problémát okozott, mert a hűvös időben a talaj hőmérséklete csak nagyon lassan, a szokásosnál jóval később érte el a 10 fokos küszöbértéket, ezért jelentős késést szenvedett a kukorica vetése. A napi középhőmérséklet májusban is csak kevésszer érte el a kukorica számára optimális értéket, a görgetett hőösszeg is jóval az ideális alatt alakul. A növény csirázása, kelése és korai fejlődése ezért lassan, vontatottan haladt. Június elején érkezett meg a meleg, mely a mélyebb talajrétegek többnyire kedvező talajnedvességi viszonyaival együtt közel ideális körülményeket teremtett a növény felgyorsuló fejlődéséhez. Az elmaradt júniusi csapadék miatt azonban a talaj a hónap közepére, második felére egyre jobban kiszáradt, a nehéz szezonkezdetet nehéz június követte. Július is szárazsággal indult, majd 10.-e után egyre többfelé alakultak ki nagy csapadékot adó zivatarrendszerek, és bár ezek területi eloszlása nem volt egyenletes, de a hónap közepén az ország jelentős részén csökkent a szárazság, és a vegetációs időszak kezdete óta felhalmozódott csapadékhiány. Ez az eső azonban már nem tudta pótolni az előző fenológiai fázisokban elszenvedett hiányt, az alacsony, korán öregedésnek indult állományok már nem tudták utolérni magukat. Az ország északnyugati, északi részén a folytatásban is előfordultak nagyobb esőt adó csapadékrendszerek, míg az Alföld, főleg a Viharsarok és térsége alig kapott esőt. A vegetációs időszak kezdete óta lehullott csapadék mennyisége az ország nagyobb részén 220-250 mm között jár, mely mintegy 100-130 mm-es hiány az ideálishoz képest. De a Viharsarokban például csak 110 mm esett, ami 250-rel marad el az optimálistól!

Az előttünk álló héten előbb egy lehűlés érkezik, majd ismét melegszik az idő. Ma este, éjszaka és holnap nappal egy hidegfront okoz sokfelé az országban záport, zivatart. Ezt követően a héten már csak elszórtan lehet zápor, további nagyobb csapadék már nem valószínű a sok napsütés mellett. A hétfői-keddi csapadék összességében többfelé hozhat 10-20 mm csapadékot területi átlagban, a kialakuló nagyobb zivatarrendszerek sávjaiban. Egyes területek azonban eső nélkül maradhatnak, a kevesebb eső ezúttal is délkeleten valószínű. A levegő páratartalma kedden északkeleten egész nap magas marad, majd szerdától már országszerte 50, sokfelé 40% alá csökken délutánra. A talaj nedvességtartalma kedden még sokfelé nőni fog, majd országszerte csökken. Keddre visszaesik a hőmérséklet, a maximumok már csak 25 fok körül alakulnak majd, a hét második felében erősödik a nappali felmelegedés, a hét végén már 30 fok körüli értékek várhatók. Kedden és szerdán még szeles idő várható, majd a hét további részén többnyire gyenge, mérsékelt légmozgás valószínű.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2021. augusztus 16.

* A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2021. augusztus 12-ig (mm)

2. ábra
24 órás csapadékösszeg 2021. augusztus 16-án reggel 8 óráig (mm)

3. ábra
24 órás maximális szélsebességek 2021. augusztus 16-án reggel 8 óráig (km/h)

4. ábra
A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2021. augusztus 15-én (mm)

5. ábra
A 90 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2021. augusztus 15-én (mm)

6. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 cm-es rétegében 2021. augusztus 15-én (%)

7. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 50 cm-es rétegében 2021. augusztus 15-én (%)

8. ábra
Maximumhőmérsékletek 2021. augusztus 15-én (Celsius fok)

9. ábra
Derék magas, de szép tányérú napraforgó Miskolc térségében 2021. augusztus 12-én (fotó: Kovács Attila)

10. ábra
Egy, a szebbek közé tartozó kukorica tábla Miskolc térségében 2021. augusztus 12-én (fotó: Kovács Attila)

11. ábra
Bár országszerte legalább ilyen csövek lennének, mint ezen a táblán, Miskolc térségében 2021. augusztus 12-én! (fotó: Kovács Attila)

12. ábra
A kukorica táblák talaja jellemzően betonkemény, és ilyen repedésekkel van tele Miskolc térségében 2021. augusztus 12-én (fotó: Kovács Attila)

13. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2021. augusztus 15-ig (részletes magyarázat a szövegben)

14. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2021. augusztus 15-ig (részletes magyarázat a szövegben)