A szél a hidegfront nyomában 2022.02.18-án hajnalban is viharos erővel tombolt, újabb napi fővárosi szélrekordot hozva. Budapest János-hegy állomáson 27,9 m/s-os (100,4 km/h) széllökést mértünk, ezzel az aznapra vonatkozó fővárosi maximális széllökés rekordja megdőlt. Az eddigi rekord 25,8 m/s (92,9 km/h) volt, melyet 1962-ben Budapest Országút állomáson rögzítettek egykori kollégáink.

Megdőlt a 2022. február 17-i országos legmagasabb maximum-hőmérséklet rekordja. A melegfront mögötti délnyugati szél Fertőrákoson 21,5 fokra melegítette a levegőt. Rekordunk majdnem három fokkal magasabb, mint az eddigi: Sellyén 1998-ban mértünk 18,6 fokot.

Ismét megdőlt a napi fővárosi szélrekord, az esti órákban a hidegfrontot kísérték viharos széllökések. Nem meglepő módon megint a hegyvidéken, Budapest János-hegy állomásunkon mértük a legnagyobb széllökést, 33,6 m/s-ot (121 km/h). A korábbi csúcstartó hatvan évig volt a trónon: 1962-ben Budapest Pestszentlőrincen kollégáink 30,2 m/s-os (108,7 km/h) széllökést jegyeztek fel.

A légkör állapotjelzőinek – úgy mint a hőmérséklet, nedvesség és légnyomás – a magasság függvényében történő mérésére, valamit a magassági szélirány- és sebesség meghatározására közel 100 éve rádiószondákat használunk (bocsátanak fel). Az éghajlati kutatások mellett az adatok legfontosabb felhasználási területe a numerikus előrejelző modellek. A világ megközelítőleg 800 rádiószondázó állomásából Magyarországon napi két alkalommal két helyszínről  készülnek felszálló profilok. Budapestről 1952. május 1., Szegedről 1962. január 1. óta bocsátunk fel rádiószondákat. Nemzetközi együttműködés keretében néhány éve elkezdődött a rádiószondák lefelé követése, azaz a szonda lefelé zuhanva végzi a méréseket és továbbítja az adatokat a vevő egységbe, aminek eredményeképpen jelentősebb plusz anyagi ráfordítás nélkül egy extra profil előállítására van lehetőség.

Az előző nap országos rekordot hozó északnyugati szél még 2022. február 8-án éjjel is viharos széllökésekkel tombolt a Budai-hegységben, ezzel megdöntve az erre a napra vonatkozó fővárosi szélrekordot: Budapest János-hegy állomásunkon 25,9 m/s-os (93,2 km/h) széllökést mértünk. Eddig ezen a napon a legnagyobb széllökést Budapesten szintén a János-hegyen regisztráltuk 2015-ben, akkor 25,3 m/s (91,1 km/h) volt a napi széllökésmaximum.

Hétfőn újabb hidegfront vonult át hazánk területén, mely mögött feltámadt, viharossá fokozódott a szél.
Budapest János-hegy ismételten átvette a vezető szerepet, hisz 29,2 m/s-os (105,1 km/h) szélerősséget mért. Ezzel nemcsak fővárosi, hanem országos rekordot is produkált, egyrészt megdöntve a 2008-ban Kab-hegyen regisztrált 28,8 m/s-os (103,7 km/h) értéket. Másrészt, az eddigi fővárosi rekordot is felülmúlta, melyet 1985 óta Budapest Örsöd egykori állomásunk tartott, ahol 27 m/s-ot (97,2 km/h) mértünk.

A tegnapi napon, Európa északi térségében elhelyezkedő viharciklonhoz kapcsolódó hidegfront átvonult az országon, melynek köszönhetően hazánkban is változatos, eseménydús időjárásban lehetett részünk. Szinte az egész ország területén viharossá fokozódott a szél, sőt Budapest János-hegyen orkán erejű, 35,4 m/s-os (127,4 km/h) széllökés is előfordult. Ezzel az 1979-ben Budapest Örsöd állomáson mért 31 m/s (112 km/h) erősségű szélrekord dőlt meg. 

2022. január 28-án a hazánkon átvonuló hidegfornt hatására többfelé megerősödött a szél. Budapest János-hegy állomásunkon 29,2 m/s (105,1 km/h) széllökést mértünk, mellyel megdölt a maximális napi széllökés fővárosi rekordja. A korábbi rekord 23,1 m/s (83,2 km/h) volt, melyet 1985-ben Budapest Örsöd állomásunkon regisztráltunk.

180 éve, 1842. január 20-án született Konkoly-Thege Miklós a Meteorológiai és Földdelejességi Intézet ötödik igazgatója. A meteorológiával jó barátja, Schenzl Guidó által került közelebbi kapcsolatba. A Schenzl halála után háttérbe szoruló meteorológiai kutatásokat a Magyar Tudományos Akadémia 1890-ben a kiváló és állhatatos szervezőként ismert Konkoly kinevezésével kívánta fellendíteni. Sikerült. Igazgatósága alatt a Meteorológiai Intézet jelentős fejlődésen ment keresztül, nem túlzás azt állítani, hogy világszínvonalúvá fejlesztette azt.

Dési Frigyes 1950-től volt az Országos Meteorológiai Intézet igazgatója (1953-ig alezredesi rangban, mint az OMI parancsnoka), majd 1970-től az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke. Nevéhez fűződik az Aerológiai Obszervatórium, a későbbi KLFI létrehozása Budapest Pestszentlőrincen, 1955-ben. Kutató bázisokat alakított ki, Martonvásáron, Kecskeméten (Agrometeorológiai Obszervatórium) és Siófokon (Viharjelző Obszervatórium). Az Intézetből Szolgálat lett, szervezett központi hivatallal és három intézettel, 1970-ben. Főbb kutatási területei a légkör egyensúlyi feltételeinek értelmezése, különös tekintettel a zivatarok előrejelzésére. Mindezek mellett az ELTE Meteorológiai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára (1953-1974), a Magyar Meteorológiai Társaságnak 1955-1959. és 1964-1973. között elnöke volt.

Az előző napokhoz hasonlóan január 5-én is enyhe, tavaszias időjárás volt. Több napi hőmérsékleti rekord is született.  Sellyén 18,2 fokot mértünk, mely új országos legmagasabb napi maximum-hőmérsékleti rekord. A korábbi rekord 16,3 fok, melyet 2014-ben, Kaposváron mértünk. Budapest Lágymányoson csak 7,1 fokig hűlt le a levegő, így megdőlt a fővárosi legmagasabb napi minimum-hőmérsékleti rekord. A korábbi rekord 6,1 fok volt melyet Budapest belterületen, 2005-ben mértünk.