A kiváló minőségű homogén adatsorok és a térbeli interpoláció nélkülözhetetlenek a klimatológiai és meteorológiai vizsgálatokhoz. Az OMSZ már 11. alkalommal rendez nemzetközi konferenciát az adathomogenizáció témakörében. 27 országból 45 fő az OMSZ központjában, 30 szakember pedig online vesz részt a május 9-11. között zajló rendezvényen, amit a Meteorológiai Világszervezet (WMO) és az Európai Meteorológiai Szolgálatok Hálózata (EUMETNET) is támogat. A találkozó elsődleges célja a módszertani és elméleti szempontok megvitatásának elősegítése.

Az egyértelmű és egységes kommunikáció jegyében az Országos Meteorológiai Szolgálat veszélyjelző rendszerében a figyelmeztető előrejelzéseket ezentúl a hőség helyett magas középhőmérsékletre adja ki. A változás annak érdekében történt, hogy egyértelműbb legyen: a hőségriasztást a Nemzeti Népegészségügyi Központ vezetője, az országos tisztifőorvos rendeli el figyelembe véve az OMSZ előrejelzéseit, veszélyjelzéseit.

Az időjárási viszonyok megismerése, feltérképezése már hosszú évszázadok óta létfontosságú az emberiség számára. 153 évvel ezelőtt, 1870. május 3-án jelent meg a Budapesti Közlönynek az a száma, amely tartalmazta a Meteorológiai és Földdelejességi Magyar Királyi Központi Intézet alapító okiratát. Ezzel hivatalosan is létrejött egy olyan önálló magyar intézmény, amelynek legfontosabb feladata az induláskor a meteorológiai állomáshálózat fejlesztése, a meteorológiai mérések szervezése, kiértékelése, valamint az ország éghajlati viszonyainak feltárása volt. Az intézet a kultuszminiszter felügyelete alá került, aki első igazgatónak Schenzl Guidot nevezte ki. Különösen büszkék vagyunk arra, hogy intézetünk európai viszonylatban az elsők között jött létre és, hogy a magyar meteorológiai 153 éve áll az emberek szolgálatában.

A Légkör – OMSZ-MMT folyóirat oldalon megtalálható az Országos Meteorológiai Szolgálat és a Magyar Meteorológiai Társaság szakmai tájékoztatójának, a Légkör folyóiratnak a legújabb száma (68. évfolyam, 2. szám).

2023. április 7-én Budapest János-hegyen csak 2,8 fokig emelkedett fel a hőmérséklet, ezzel új fővárosi, legalacsonyabb napi maximumhőmérsékleti rekord született. A korábbi rekord 3,8 fok volt, melyet Budapest Széchenyi-hegy állomásunkon mértünk 1997-ben.

Az áprilisi télies idő új rekordot hozott. 2023. április 6-án Kékestetőn -2 foknál nem emelkedett magasabbra a hőmérséklet, ezzel megdőlt az erre a napra vonatkozó országos legalacsonyabb maximum-hőmérséklet rekordja. Az eddigi rekord húsz évig élt és szintén Kékestetőn mértük: 2003-ban ezen a napon -1,9 fok volt a maximum-hőmérséklet.

Az induló termikszezon előtt a rendelkezésre álló információ-többletnek köszönhetően az Országos Meteorológiai Szolgálat módosította az emelést számító algoritmusát.

2023. április 1-jén kezdetét veszi a tavi viharjelzési szezon, amely október 31-ig tart. A tavi viharjelzések az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) Siófoki Viharjelző Obszervatóriumában készülnek. A Balatonnál az idei év a 89. viharjelzési szezon. A balatonihoz hasonlóan viharjelző rendszer működik a Velencei-, a Tisza- és a Fertő tónál is, ez utóbbi kiszolgálását az osztrák meteorológiai szolgálat (GeoSphere Austria) látja el. Az érintett tavaknál a katasztrófavédelem által üzemeltetett viharjelző lámpák mutatják az érvényes jelzési fokozatot. Az OMSZ a nap 24 órájában figyelemmel kiséri a légköri folyamatok alakulását és az időjárási előrejelzések mellett szükség esetén viharjelzéseket ad ki a tavakra, amelyekről a www.met.hu honlapon, illetve az OMSZ Meteora nevű, ingyenesen letölthető mobiltelefonos alkalmazása segítségével lehet folyamatosan tájékozódni.

2023. március 27-én a felettünk átvonult ciklon hátoldalán sokfelé viharossá fokozódott a szél. Kab-hegy állomásunkon 33,0 m/s (118,8 km/h) legerősebb széllökést mértünk, mellyel új országos napi rekord született. A fővárosban is szeles volt az idő, János-hegyen 32,0 m/s (115,2 km/h) erejű szél fújt, ez új fővárosi napi rekordot is jelent. Korábban ezen a napon a legerősebb széllökést, mind országosan, mind fővárosi értelemben Budapest Örsöd állomáson jegyezték fel 1981-ben 28,3 m/s (101,9 km/h) erősséggel.