Napok óta vannak kisebb-nagyobb változások az előrejelző modellekben az éjszaka érkező ciklon pályájával kapcsolatosan, emiatt kellő bizonytalanság mellett kezeljük a havazással kapcsolatos információkat!

Bizonyára sokakat érdekel már a pénteki időjárás. Egyelőre azonban még nem érdemes készpénznek venni az időjárási modellek által vizionált forgatókönyveket.

November 11-én kezdődik Bakuban az ENSZ idei klímakonferenciája, a COP29. Ennek kapcsán a Meteorológiai Világszervezet (WMO) megjelentette a 2024-re vonatkozó előzetes éghajlati értékelőjét. A globálishoz hasonlóan Magyarországon is a 2024 évi középhőmérséklet rekordot dönthet 2023 után ismét. A februári anomália kimagasló volt, rekord meleg júliussal és a második legmelegebb augusztussal a legmelegebb nyár volt az idei 1901 óta. Októberben csökkent először az év folyamán 1 °C alá az 1991–2020-es éghajlati normáltól vett eltérés.

Az Európai Középtávú Időjárás-előrejelző Központ által működtetett Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat (C3S) legfrissebb elemzése szerint 2024 az eddigi legmelegebb év lehet a modernkori mérések kezdete óta, és valószínűleg az első olyan év, amelyben a globális átlaghőmérséklet meghaladja az 1,5 Celsius fokos szintet az iparosodás előtti időszakhoz képest.

Az anticiklon egyhangú unalmának vége szakadhat, ha az animáció látható magassági hidegörvény eléri hazánkat!

Avagy hogyan lesz mediterrán ciklonból kelet-európai ciklon. A bizonytalanság szemléltetésére mutatunk néhány ECMWF-modellfuttatást.

Feltűntek a változásra az első reménysugarak a valószínűségi fáklyadiagramokon, ugyanis jobban lobog a középtáv vége, mint egy zászló az erős szélben.

Az évnek két rövid szakaszán a délnyugaton lemenő nap végig süt a Balaton hossztengelyén. Ilyenkor a keleti partokról nézve a balatoni napnyugta  hasonlatos egy tengeri naplementéhez. Ha pedig éppen a Badacsony mögött nyugszik le, akkor olyan benyomást kelt, mintha ismét kitört volna a több millió éves tűzhányó...

Az idei ősz bővelkedik az erős atlanti hurrikánokban. Európa partjait is elérte egy olyan ciklon, amely a korábban aktív, Kirk nevű hurrikánig követhető vissza (csatolt ábra). A ciklon térségünkben kiadósabb csapadékot és a Dunántúlon megerősödő délnyugati szelet okoz. Ez utóbbi várhatóan kissé "kibillenti" a Balaton vízszintjét, a keszthelyi és a fűzfői vízmérce között ilyen esetben 50 cm-t is meghaladó vízszint különbség is előállhat. Mindez azonban nem tekinthető rendkívüli időjárási eseménynek, térségünkben a hurrikánok hatásait csak nagyon áttételesen lehet kimutatni.

Az idei hurrikánszezon egyik legerősebb hurrikánja partot ért, és megkezdete pusztító útját az USA belseje felé, amely során fokozatosan veszít majd erejéből.