A XX. század elején – a mai Aradi vértanúk terén található – Piarista Gimnázium kertjében folytak a mérések 1886-tól egészen 1929-ig.

Közben megalakult a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem, amelynek Földrajzi Intézete 1927-ben éghajlati megfigyelő állomást létesített az Egyetem Ady Endre téri épülete melletti sporttelep szélén. A mérések felügyeletét a tanszéken dolgozó Wagner Richárd, a később megalakuló Éghajlattani Tanszék vezetője látta el. Ez az állomás 1944 szeptemberéig működött, amikor is a háborús pusztítás áldozatául esett. A mérések 1946. áprilisában indultak újra, de már az épület tetőteraszán, a talaj fölött 24 m magasságban. Az 1944-46 közötti adathiány a környező állomások mérési adatai segítségével került pótlásra.

1910 – 1985

1951. januárjában a polgári repülés megindulásakor az Országos Meteorológiai Intézet saját állomást létesített a szegedi repülőtér forgalmi épületének közelében. Ettől az időponttól kezdve a mérési adatok innen származnak annak ellenére, hogy az egyetemi állomás is tovább működött. Kivételt csak a napfénytartam mérése jelentett, mert ez csak 1970. január 1-én került át a repülőtérre.

1962-ben e mérőhelytől északnyugati irányban kb. 800 méterre felépült az Intézet Rádiószondázó Obszervatóriuma, de az éghajlati megfigyelések áttelepítésére csak 1965. augusztusában került sor. Azóta itt folynak a mérések. (1998. január 1. óta a hőmérsékleti adatok automata mérésekből származnak.)
Az egyes helyszínek városon belüli elhelyezkedése a térképen látható.