Manapság talán már mindenki hallott az éghajlatváltozás hatásairól, és az ózonlyuk jelensége sem számít újdonságnak. De a nitrogén szennyezés veszélyeiről kevesen tudnak, pedig a 21. század egyik legnagyobb globális környezeti kihívásával nézünk szembe. A nitrogén szennyezés fenyegeti természetes vizeinket és a levegő minőségét, sőt, hozzájárul a klímaváltozáshoz és szerepe van az ózonlyuk kialakulásában is.

A Sentinel-3B startja április 25-én, magyar idő szerint 19:57-kor volt az észak-oroszországi indítóhelyről. A felbocsátást az Európai Űrügynökség (ESA) rendelte meg, amely a műhold megépítéséért és pályára állításáért felelt. Maga a Copernicus program, amelynek a mostani Sentinel immár a hetedik dedikált műholdja, az Európai Unió finanszírozásában valósul meg.

A száraz levegő, a derült idő és a gyenge légmozgás megtette a hatását, április 21-én reggelre az ország keleti felén több helyen 5 fok alá csökkent a hőmérséklet, sőt Zabarban gyenge fagy is előfordult. Ilyen esetekben döntően a domborzat (a környezetükhöz képest mélyebben fekvő területek hűvösebbek), a vízpart közelsége és a városi hősziget jelensége alakítja a hőmérséklet eloszlást, ezért kis területen belül is nagy különbségek adódhatnak.

2018. április 15-én, a későesti óráktól szaharai por érkezett Európa fölé, amelyet hazánk felett is detektálni, azaz mérni tudunk. Az Észak-Afrikából kiinduló, és Európa nagy részét beterítő „porfelhő” – szerencsére ritkán előforduló –, nagymértékű légköri átlátszóság-csökkenést okoz hazánk felett is.

2018. április 7-n a Kárpát-medence felett egy magassági ciklon helyezkedett el. A műholdképen a felhőzet örvénylése szépen megfestette a magassági áramlást.

Eltelt egy év, a viharvadász szezon hamarosan elkezdődik, így hagyományosan megrendezésre kerül immár a IX. Viharvadász Találkozó. A szervezők ezúttal is izgalmas programmal készülnek, lesznek látványos viharbeszámolók, érdekes szakmai csemegék, képzett viharvadászok avatása, meteoceleb-simogató, esőtánc stb. A találkozó előadásai nívós helyszínen, az Országos Meteorológiai Szolgálat központjában lesznek megtartva.

2018. március 20. 17 óra 15 perckor megkezdődik a csillagászati tavasz, ekkor következik be ugyanis a napéjegyenlőség. A dátum nem tévedés, a tankönyvek ugyan március 21-re datálják az eseményt, mely azonban éppen úgy eshet március 20-ra, mint 21-re.

Sokak számára emlékezetes maradt 2013 március közepének hosszú hétvégéje, amikor kiterjedt hóviharokról érkezett jelentés. Addig el sem akartuk hinni, hogy mindez március közepén előfordulhat Magyarországon, a természet azonban mégis megmutatta erejét. Öt évvel később, amikor a márciusi hókáosz emlékei már halványodnak, lehet, hogy a természet ismét megmutatja ugyanazt az arcát?

Március 12-én az erős délnyugati szél a Balaton keleti medencéjében is felszakította a jeget. A töredezett jeget a szél a Balaton keleti partjához torlasztotta. Ha fordul a szél, a jégtörmelék még kiszabadulhat, de várhatóan pár napon belül az utolsó táblák is eltűnnek.

A február végén érkező rendkívüli hideg hatására sokfelé mélyen átfagyott a talaj. Az enyhülés során olvadó hó, majd az olvadást felgyorsító eső sem tudott beszivárogni a talaj mélyebb rétegeibe. A felhalmozódott víz lefolyása így jóval gyorsabb volt, elsősorban a kisebb vízfolyások rövid idő alatt megáradtak. A Balaton környékén is hasonló jelenség játszódott le, s főként a patakoknak köszönhetően olyan mértékű volt a befolyás, hogy a Sió igen intenzív eresztése (45-50 m³/s) sem tudta meggátolni a Balaton vízszintjének 125 cm fölé történő emelkedését.