2024. november 25. hétfő
Hírek a meteorológia világából

HungaroMet: 2014. december 2. 11:00

Európával a világűrben

A Természet Világa Szerkesztősége a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával készítette el az európai űrtevékenységet bemutató különszámát, „Európával a világűrben” címmel. A különszám szerkesztői megpróbálták az ESA teljes tevékenységi körét bemutatni, itt kapott helyet az OMSZ egyik munkatársának cikke is, melynek címe: Az időjárás és az éghajlat vizsgálata EUMETSAT műholdakkal.

Bevezető részlet a Kerényi Judit és Mika János közös cikkéből, mely az Európával a világűrben című Természet Világa, 2014. II. különszámban jelent meg.

„A légkör egyszerre erőforrás és kockázat. Erőforrás, mert a nap- és esetleg a szélenergia, illetve a hőmérsékletnek az év nagyobb részében kellemes, fűtést vagy hűtést nem igénylő volta olcsóbbá teszi életünk és gazdálkodásunk számos mozzanatát. Ugyanakkor a légkör változékonysága kockázatokat is hordoz. Gondoljunk a forgószelekre, villámcsapásokra, vagy a hirtelen nagy csapadék okozta árvizekre, illetve a lassabban kifejlődő aszályokra és a légkör rendellenes működésével összefüggő árvizekre. Emellett aggodalomra okot adó változások történtek korábban a légkör összetételében és napjainkig tartóan az éghajlatban. E változások megfigyelésében és előrejelzésében fontos szerephez jutnak a meteorológiai műholdak.

Írásunkban először összefoglaljuk az Európai Meteorológiai Műhold-hasznosítási Szervezet (EUMETSAT) és Európai Űrügynökség (ESA) együttműködésének lényegét, majd az EUMETSAT jelenlegi és tervezett műholdas megfigyelőrendszerét. Ezt követően bemutatjuk a műholdak alkalmazási lehetőségeit két nagy témakörben, az időjárás előrejelzésében illetve a légkör összetételére és az éghajlatra irányuló vizsgálatokban. (A felszín és a növényzet megfigyelésére Almár Iván és Bozó Pál e különszámban közölt tanulmányai utalnak.)”

A teljes cikk, illetve a teljes folyóirat megvásárolható a nagyobb újságárusoknál.



Európai Űrügynökség (ESA) idén ünnepli fennállásának 50. évfordulóját. Ezen 50 év alatt jelentős eredményeket ért el a tudományos kutatásban, műholdjai (ezek között számos meteorológiai műholdak) a világűrből vizsgálják a Földet és környezetét. Az európai űripar készíti el az ESA műholdjait és űrszondáit, ahol magyar szakemberek is részt vesznek. Itt kell megemlíteni például a Rosetta űrszondát két okból is, egyrészt mert éppen e hónapban, november 12-én landolt a 67P/Csurjumov–Geraszimenko-üstökösön, mésrészt mind a Rosetta, mind a Philae tudományos műszereinek építéséhez jelentős hozzájárult a hazai űrkutatás.

Érdekes és fontos egybeesés, hogy a kormány épp az előző hetekben döntött arról, hogy a hosszú, évtizedes előcsatlakozási folyamat után kezdeményezi Magyarország teljes jogú tagságát az ESA-ban.

Kapcsolódó oldalak: