A Balaton jégvastagságának mérése és a jég állapotának meghatározása meglehetősen problémás feladat, mivel a nagykiterjedésű vízfelületen a befagyás körülményei, valamint a jég mozgása miatt rövid távolságokon belül jelentősen eltérő jégállapotok jöhetnek létre. A befagyás körülményei alapvetően meghatározzák a jég szerkezetét. Így például a viharos időjárásban kialakuló és összetorlódó, majd összefagyó táblás jégből valószínűleg az egész téli szezon folyamán sem lesz sportolásra alkalmas tükörjég, szemben a szélcsendes éjszakákon megfagyó nagykiterjedésű táblákkal, amelyek akár több négyzetkilométeres természetes korcsolyapályákat alkothatnak. A jég tömegének ismerete ugyancsak fontos a vízügyes szakemberek számára, mivel annak ismeretében becsülni lehet a zajlással járó várható károkozást. Meteorológiai szempontból ugyancsak fontos a borítottság és a jégvastagság mértékének megállapítása, amely a talaj-légkör kölcsönhatásban fontos szerepet játszik.

2010 májusában és júniusában rekord mennyiségű csapadék hullott. A két hónap alatt országos átlagban a megfigyelések kezdete óta (1901) még ennyi csapadék nem fordult elő.

2010. május 31. és június 4. között Magyarország felett örvénylett egy mérsékeltövi ciklon, amely elsősorban a rendkívüli csapadékkal okozott katasztrófahelyzetet az ország jelentős részén. A vihar olyan szempontból is rendkívüli volt, hogy mindössze két héttel azután tört az országra, hogy a megelőző "Zsófia" nevű légörvény (2010. május 15-18.) már végigpusztította a térségünket. A statisztikák szerint körülbelül 10 évente egyszer fordul elő ilyen jellegű pusztító ciklon hazánk térségében, most azonban egymás után kétszer kellett szembesülni a napokig felettünk tartózkodó aktív ciklonok hatásával.

2010. május 15. és 18. között rendkívül erős és hosszantartó vihar pusztított Magyarországon illetve a Karpát-medencében. A legerősebb széllökések több helyen is meghaladták a 120 km/h sebességet, de voltak olyan mérési pontok, ahol 130 km/h feletti széllökéseket is mértek. A Dunántúl középső részén, főként a Balaton vidékén sokfelé 24 órán keresztül minden órában volt 80 km/h feletti széllökés. A vihar hatalmas mennyiségű csapadékhullással is járt, így a Bakonyban és a Mecsek környékén a 72 óra alatt lehullott csapadék mennyisége több helyen meghaladta a 150 mm-t, illetve a Bakonyban 250 mm fölötti értéket is mértek, de a Bodrog és Hernád vízgyűjtőjében ugyancsak helyenként 100 mm-t is meghaladta a lehullott csapadék mennyisége. A vihar igen jelentős anyagi károkkal járt, részben a szél okozta fakidőlésekkel és épületkárokkal, részben pedig a hirtelen kialakuló árvizekkel.