HungaroMet: 2012. június 6. 15:24
Vénusz átvonulás – nem csupán csillagászati szempontból
 |
2012. június 6-án egy ritka csillagászati jelenséget lehetett látni Magyarországról – a Vénusz átvonulását. A jelenség megfigyeléséhez a Dunántúlon és Közép-Magyarországon voltak a legjobbak az időjárási feltételek... |
Simon André
A Vénusz már napfelkeltekor (Budapesten helyi idő szerint kb. 04:48-kor) a napkorong előtt volt. Budapesten a felhők eleinte takarták a napot, így csak 5 óra után lehetett észrevenni a jelenséget. A Vénusz, mint kis pont megjelent a napkorong felső harmadában. A felhőknek köszönhetően még érdekesebb volt a látvány, ugyanis kis felhőörvényeket is meg lehetett figyelni (1. ábra). Ilyen örvények szélnyírás következtében jöhetnek létre, illetve a felhőbeli hidegebb levegő leáramlásának következtében.
1. ábra
Vénusz átvonulás Budapesten 05:07-körül
2. ábra
Vénusz átvonulás Budapesten 06:38 -körül, a bolygó érinti a napkorong peremét
Csillagászati szempontból a Vénusz átvonulás legérdekesebb fázisa akkor kezdődött, mikor a bolygó kezdett kivonulni a napkorong elől (2. ábra – Budapesten 06:37 után). A Vénusz 06:55 -kor kivonult a napkorong elől.
A jelenség megfigyeléséhez a Dunántúlon és Közép-Magyarországon voltak a legjobbak az időjárási feltételek. A reggeli órákban Kelet Magyarország felett még sok volt a felhő – főleg a magasabb légköri szinteken lévő alacsony nyomás miatt (3. ábra). Az alacsony- és középszintű felhőzet térbeli eloszlását hasonló időjárási helyzetekben a korszerű számítógépes modellekkel viszonylag jól lehet előrejelezni, amint azt az előző napi ECMWF modell 27 órás előrejelzése is bizonyítja (4. ábra). Az előrejelzés sok felhőt adott Kelet-Magyarországra (a felhőzetet a modellek százalékban számolják, ami az ábrán szürke árnyalatokban jelenik meg).
Azonban (a csillagászati szempontból fontos) magas szintű fátyolfelhőzetet nehezebb előrejelezni. Bár ezekben a felhőkben a levegő telített (100% a relatív nedvesség) a tényleges víztartalmuk (szinte kizárólag jégformában) gyakran kicsi. Az előrejelzést nehezíti, hogy néha viszonylag gyenge dinamikai hatások (feláramlások) is létrehozhatják. A 3 órás ECMWF modell előrejelzésben (5. ábra) látható a 250 hPa nyomási szint magas relatív nedvessége a Dunántúl felett, ahol reggeli órákban valóban volt fátyolfelhőzet.
3. ábra
2012. június 6. 04:55 (helyi időben) METEOSAT-8 „éjszakai” kompozit műholdkép (több csatornából "keverve"),
radarkép, ECMWF 700 hPa geopotenciális mező (vonalak) és szél (nyilak)
A műholdképen a derült terület rózsaszínes; az alacsony- és középszintű felhők zöldes, illetve barnás sárgák; a vastag, csapadékot adó felhők pirosas barnák és a fátyolfelhők kékes lilák. A kép jobb oldalán, ahol már süt a nap ott a felhők sötét rózsaszínűek. Az „A” és az „M” betűk az alacsony, illetve a magas nyomású területeket jelölik.
4. ábra
ECMWF 27 órára (2012. június 6. 05:00 helyi időre vonatkozó) előrejelzett összfelhőzet (szürke árnyalatok),
ECMWF 700 hPa geopotenciális mező (vonalak) és szél (nyilak)
5. ábra
2012. június 6. 05:55 METEOSAT-8 nagyfelbontású kompozit műholdkép és 3 órás, 250 hPa ECMWF relatív nedvesség
(vonalak) előrejelzése (amely 05:00 órára vonatkozik). A nyíl a fátyolfelhőkre és a 100% relatív nedvesség területre mutat
Készült: 2012. június 6.
