Hosszú, forró nyárutó

Hoffmann Lilla, Lakatos Mónika, Izsák Beatrix

Az augusztus a negyedik legmelegebbnek adódott 1901 óta, a nyár összességében pedig a hetedik, ami szintén előkelő hely a legmelegebb nyarak rangsorában. Az idei nyár legmagasabb hőmérsékletét Budakalász állomáson rögzítettük, 36,6°C-ot mértünk július 29-én és augusztus 9-én. Három komoly hőhullámot tapasztaltunk az idei nyár során, ezek mindegyike lényegében augusztusban lépett fel. Az Országos Meteorológiai Szolgálat veszélyjelzései alapján az országos tiszti főorvos három alkalommal rendelt el másodfokú hőségriasztást július 30. – augusztus 5., augusztus 7. – augusztus 10. és augusztus 21. – augusztus 23. időszakokban.

Országos átlagban 76 nyári napot (Tmax ≥ 25°C) regisztráltunk idén nyáron, ami 16 nappal több, mint a sokéves átlag és 11-el több hőségnap (Tmax ≥ 30°C) lépett fel a szokásosnál. A legtöbb hőségnapot Törökszentmiklós állomásunk környezetében tapasztaltuk: 57 napon haladta meg a napi legmagasabb hőmérséklet a 30°C fokot. Az idei nyár egyik érdekessége, hogy forró nap (Tmax ≥ 35°C) országosan nem volt jellemző (a normál 2 nap), a legtöbb forró napot Budapest Újpest, Paks és Törökszentmiklós állomásokon jegyeztük, 4 nap felelt meg ennek a feltételnek.

2018. július 24. – szeptember 21. közötti időszak hőmérsékleti jellemzői

Vizsgáltunkat a július 24. – szeptember 21. közötti, tartósan meleg periódusra terjesztettük ki. Az 1. ábrán a vizsgált időszak országos középhőmérséklet értékeit, valamint a sokéves átlagot mutatjuk be. Látható, hogy túlnyomó részt a sokéves átlag felett alakult a hőmérséklet országos átlagban, csupán két alkalommal maradt el a normáltól. A legnagyobb pozitív anomália augusztus 8-án adódott, ekkor mintegy 5,5 fokkal haladta meg a középhőmérséklet a sokéves átlagot. Összességében a július 24. – szeptember 21. közötti időszak középhőmérséklete 22,1°C-nak adódott, ami 2,8 fokkal magasabb az 1981–2010-es átlagnál.

A tartós anticiklonális hatás miatt az időszakos csapadékösszeg is kevesebb volt a szokásosnál, a sokéves átlag 82%-a hullott a vizsgált időszakban.

A szokásosnál melegebb időszakot a hőmérsékleti küszöbnapok száma jól jellemzi. A hőség napok számának térbeli eloszlását a 2. ábra mutatja. A legtöbb hőségnap a délkeleti országrészben jelentkezett, több mint 40 nappal. Szikáncs állomás környékén pedig mintegy 44 hőségnap fordult elő.

A július 24. – szeptember 21. közötti időszak középhőmérsékleteinek rangsorában Budapest belterület állomáson a 2018-as az első, 24,06°C-kal, azaz 1901 óta nem volt ilyen meleg ez az időszak Budapest belterület állomáson (I. táblázat). A második legmelegebbet 1992-ben mértük 22,95°C-kal. Ezt követi a 2012-es (22,75°C) és 2015-ös (22,74°C) érték. Megfigyelhető továbbá, hogy a XX. század közepén is előfordultak hasonlóan meleg időszakok, azonban a nagyobb értékek inkább az ezredforduló után jelentkeztek.

A melegedő tendencia minden évszakban nyilvánvaló az OMSZ klimatológiai adatbázisában tárolt megfigyeléseken végzett trendelemzések szerint. A hőségnapok éves száma növekszik (3. ábra), a múlt század elejétől 12 napot meghaladó a változás mértéke a lineáris trendmodell alapján.

A melegedő május és szeptember azt eredményezi, hogy esetenként már május elején nyarat idéző hőség lép fel, és az augusztus végi hőségperiódus átnyúlik az őszbe. A 4. ábrán a szeptemberi hőmérsékletváltozás térbeli eloszlását láthatjuk a globálisan is a legintenzívebb melegedés időszakában: 1981–2017 között. Megfigyelhető egy délnyugat-északkeleti irányú növekedés. Az ország délnyugati régiói kissé csökkenő tendenciát mutatnak, míg az ország északkeleti, keleti területein a melegedés mértéke meghaladja a 0,6–0,8 fokot az első őszi hónapban. A változás mértéke jellemzően nem éri el a statisztikailag szignifikáns mértéket, az irányt azonban jól jelzi.

Az éghajlati változások tetten érhetők régiónkban is. Az idei nyár több arcát is megmutatta. Az első két nyári hónapban a heves, zivataros, helyenként jégesővel járó események, majd július végétől szeptember második dekádjáig kitartó meleg és aszályos időszak jelentett kihívást. Ízelítőt kaptunk az éghajlatváltozással együtt járó szélsőségekből. A szélsőségek gyakoriság növekedése azt eredményezi, hogy ami ma szélsőség, az a jövőben átlagos lesz. Az utóbbi két évtizedet jellemző magas hőmérsékleti anomáliák és az egymást követő évek szélsőséges csapadékviszonyai is indokolják az éghajlati állapot folyamatos nyomon követését a jövőben is, reprezentatív, ellenőrzött, homogenizált mérésekre alapozva.

1. ábra
A 2018. július 24. – szeptember 21. közötti középhőmérséklet és a sokéves átlag alakulása
országos átlagban

2. ábra
A hőségnapok (napi maximumhőmérséklet ≥ 30°C) száma 2018. július 24. – szeptember 21. között
az OMSZ mérőállomásain

I. táblázat
A július 24. – szeptember 21. közötti időszak középhőmérsékleteinek sorrendje 1901 óta
Budapest belterület állomásra

3. ábra
A hőségnapok éves összegének országos idősora; homogenizált,
interpolált rácsponti adatok felhasználásával

4. ábra
Szeptemberi hőmérsékletváltozás térbeli eloszlása 1981–2017 között