Január

Összességében csapadékos volt a januári időjárás, noha jelentős területi különbségek fordultak elő. A havi csapadékösszeg országos átlagban 40,6 mm-nek adódott, amely a sokévi átlag 124%-a. Ebben a hónapban a Duna vonalában, különösen a Duna-menti síkságon és a Mezőföldön alig esett csapadék. Ezeken a területeken jellemzően még a 15 mm-t sem érte el a havi összeg. Itt mértük a havi legalacsonyabb értéket is, Budapest-Állatkert és Budapest-Vizafogó állomásainkon mindösszesen 8,7 mm hullott. Ugyanakkor a Felső-Tisza-vidéken és a Nyírség északkeleti részén a csapadék térben és időben koncentráltan érkezett. A legnagyobb havi csapadékösszeget Tornyospálca állomáson összegeztük (104,4 mm), míg a legnagyobb napi csapadékösszeg Sándorfalva állomáson január 24-én hullott: 35,2 mm. A legnagyobb hóvastagság 2021. január 19-én Hárskút állomáson 25 cm volt.

Február

Februárban egy rövidebb, viszont annál intenzívebb csapadékos periódus volt 7-10. között. Ezt leszámítva a többi napon alig vagy egyáltalán nem hullott csapadék. 2021 februárja összességében átlagosan csapadékos időjárású volt, de a csapadék területi eloszlása nyugatról kelet felé haladva jelentős növekedést mutatott. A Nyugat-Magyarországi-peremvidéken, főként a Felső-Zala-völgyben és a Kerka-vidéken alig esett csapadék. Ezeken a területeken jellemzően még a 20 mm-t sem érte el a havi érték. Itt adódott a havi legalacsonyabb összeg is, Lenti állomásunkon mindösszesen 13,2 mm hullott. Ugyanakkor a Felső-Tisza-vidéken és a Nyírség északkeleti részén jelentős mennyiségű csapadék érkezett. A legnagyobb havi összeget Szuha-Mátraalmás állomáson összegeztük (86,2 mm). A legnagyobb napi csapadékösszeg is itt hullott, február 9-én: 29,2 mm. Ez az érték a havi összeg egyharmada, és az ezt követő napon is 27,2 mm-t mértek az állomáson.

Március

Márciusban a legtöbb napon alig vagy egyáltalán nem volt csapadék. Mindez több anticiklonnak köszönhető, melyek a hónap elején és végén a Kárpát-medence térségének időjárását alakították. Március 11. és 15. közt volt egy csapadékos periódus. Több hullámzó hidegfront hozott az ország nagy részére esőt, záporokat, északkeleten havas esőt, havazást. A havi csapadékösszeg országos átlagban 12,9 mm-nek adódott. Ebben a hónapban a csapadék területi eloszlása északnyugatról délkelet felé haladva mutat növekedést. A Kisalföldön, az Északi–középhegység északi részein, valamint a Közép-Tisza-vidéken alig esett csapadék, ezeken a területeken jellemzően még az 5 mm-t sem érte el a havi csapadékösszeg. Itt mértük a havi legalacsonyabb összeget is, Ászár állomásunkon egyáltalán nem volt csapadékhullás a hónap folyamán. Ugyanakkor a Dráva-menti síkságon a csapadék térben és időben koncentráltan érkezett, a legnagyobb havi csapadékösszeget Sellye állomáson összegeztük (47,3 mm).

Április

A meglehetősen száraz márciust egy átlagosan csapadékos április követte. A havi csapadékmennyiség országos átlagban 39,2 mm volt, ami mindössze 1,3 mm-rel kevesebb az ilyenkor szokásos csapadékmennyiségnél (40,5 mm). 11 csapadékos napot regisztráltunk, ez 2 nappal haladja meg a sokéves átlagot. A csapadék területi eloszlása változatos képet mutatott. A legkevesebb csapadék a Mezőföldön, a Berettyó-Körös-vidékén és a délkeleti határvidéken hullott, ezeken a területeken általában 20-30 mm-t regisztráltunk. A legszárazabb állomásunk a Szegedtől nem messze a déli határ mentén elhelyezkedő Kübekháza (15,4 mm) volt. A nedvesebb területeken: a Bakonyban, a Kisalföldön, a Nyírségben 50-70 mm csapadék hullott. Az Északi-Középhegység keleti része volt a legcsapadékosabb, a legnagyobb havi csapadékmennyiséget (128,7 mm) Tokaj állomáson mértük. A legnagyobb hóvastagság 2021-ben Bakonybél Somhegypuszta állomásról jelentették április 14-én (33 cm).

Május

A májusi csapadékmennyiség térbeli eloszlása változatos képet mutat, országos átlagban 79,2 mm volt. A legtöbb csapadékot a Zalai-dombságban, Belső-Somogyban, a Dunántúli-középhegység magasan fekvő területein és a Börzsönyben mértük, itt jellemzően 100-140 mm közötti értékeket kaptunk. A legkisebb csapadékösszegek az ország déli részén, a Tiszántúl jelentős részén, a Közép-Tisza vidéken és a Kisalföld északi részén jelentkeztek 40-60 mm-rel. A legszárazabb állomásunk Csanádpalota volt (36,8 mm). A legcsapadékosabb Nagy-Hideg-hegyen a havi csapadékmennyiség értéke meghaladta a 160 mm-t. 17 csapadékos napot regisztráltunk, ami 5 nappal haladja meg a sokéves átlagot.

Június

2021 júniusa extrém száraz időjárású volt, 1901 óta a legszárazabb. A kevés csapadék területi és időbeli eloszlása szélsőségesen alakult. A júniusi csapadékösszeg országos átlagban 16,2 mm-nek adódott, amely a sokévi átlagnak 23%-a. Ez idáig 1917 júniusa számított a legszárazabbnak, amikor a csapadékösszeg országos átlaga 19,6 mm volt. A legkevesebb csapadékot Környe állomáson mértük (0 mm). Ugyanakkor a heves zivatarok, felhőszakadások miatt a Dunántúl nyugati tájain, Magyarország több állomásán is jóval 35 mm feletti napi csapadékmennyiségeket is regisztráltunk (pl.: Kőszeg, Solt, Pinkamindszent, Egerfarmos, Füzérkomlós, Darvas). A havi legnagyobb csapadékösszeget Kőszegen mértük, 60,4 mm-t, melynek nagyrésze június 12-én és 30-án érkezett.

Július

Az ország nagyobb része a szokásosnál szárazabb időjárású volt, a csapadék területi eloszlása változatosan alakult. Július folyamán az időszak kétharmadában volt több-kevesebb csapadék valamelyik országrészben, azonban igazán jelentős mennyiség csak július 11-én, illetve július 16. és 19. közt hullott. A csapadékösszeg országos átlagban 63,3 mm-nek adódott, amely a sokévi átlagnál 12%-kal kevesebb. Júliusban ezúttal a Marcal-medencében, a Jászságban és Békés megyében érkezett kevés csapadék: a havi összeg jellemzően 15-25 mm között maradt. A legkevesebb csapadékot Kondoros állomáson mértük (5,3 mm). Ugyanakkor a heves zivatarok, felhőszakadások miatt számos állomáson 140 mm feletti havi mennyiséget összegeztünk. Különösen csapadékos időjárás jellemezte a Dráva menti síkságot, a Kisalföldet és a főváros térségét. A havi legnagyobb csapadékösszeget Páprád településen mértük, 174,1 mm-t.

Augusztus

Az augusztus összességében átlagosan csapadékos időjárású volt, noha jelentős területi különbségek adódtak, ami a nyári hónapokban egyáltalán nem meglepő. A havi összeg országos átlagban 57,4 mm volt, amely a sokévi átlag 96%-a. Ebben a hónapban a Marosszögben és a Komárom-Esztergomi-síkságon alig esett csapadék. Itt adódott a havi legalacsonyabb összeg is, Kisbér állomásunkon mindösszesen 19,1 mm hullott. Ugyanakkor az Északi-középhegységben az Aggtelek-Rudabányai-hegyvidék és az Észak-Magyarországi-medencék területén, valamint a Nyugati-peremvidéken, különösen az Alpokalján és Zalai-dombságban a heves zivatarok és felhőszakadások miatt a csapadék térben és időben koncentráltan érkezett. A legnagyobb havi csapadékösszeget Sopron-Brennbergbánya állomáson összegeztük (165,1 mm). Egy-egy napon intenzív csapadékhullás okozott pusztítást, néhol dióméretű jéggel.

Szeptember

A szeptember nagyon száraz időjárású volt, a havi csapadékösszeg országos átlagban 30,1 mm-nek adódott, amely a sokéves átlag fele. Ebben a hónapban Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyében alig esett csapadék. Itt fordult elő a legalacsonyabb havi összeg is, Derecske Petőfi-major állomásunkon mindösszesen 3,5 mm hullott. Ugyanakkor a Mosoni-síkon és Fejér megye déli részein a heves zivatarok miatt a csapadék térben és időben koncentráltan érkezett. A legnagyobb havi csapadékösszeget Mosonmagyaróváron összegeztük (91,9 mm). A szárazság ellenére egy-egy napon az intenzív csapadékhullás is okozott gondokat. Mátyásdomb állomásunkon szeptember 29-én 24 óra alatt 62,2 mm zúdult le.

Október

Folytatódott a csapadékszegény időjárás: a száraz szeptembert száraz október követte. Országos átlagban mindössze 29,5 mm csapadék hullott, ami az 1991-2020-as normál 58%-a. A legtöbb csapadék, 89,6 mm a Somogy megyei Babócsán volt, míg északkelet felé haladva fokozatosan csökkent a mennyisége, Sátoraljaújhelyen (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) mindössze 0,4 mm-t mértek.

November

A november összességében átlagosan csapadékos időjárású volt, noha jelentős időbeli és területi különbségek most is adódtak. A havi összeg országos átlagban 55,7 mm volt, amely a sokévi átlag 114%-a. Ebben a hónapban – az évben már nem először - a Komárom-Esztergomi-síkság bizonyult a legszárazabb régiónak, szinte alig esett csapadék. Itt adódott a havi legalacsonyabb összeg is, Vérteskethely állomásunkon mindösszesen 21,8 mm hullott. Ugyanakkor Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén, valamint Heves és Somogy megyék déli részén már bőségesebb mennyiségű csapadék érkezett. A legnagyobb havi összeget Babócsa állomáson összegeztük (99,9 mm). A hónap utolsó hetében megjelent a hó és a havas eső, de problémát inkább a nyugati határvidék magasabban fekvő részein előforduló átmeneti intenzív ónos eső okozott. November folyamán a hóréteg legnagyobb vastagsága Sopron Brennbergbánya állomáson 27-én 8 cm volt.

December

A szokásosnál kissé több csapadék hullott, és ez nagyjából arányosan oszlott el az ország területén. A havi csapadékösszeg országos átlagban 54,3 mm-nek adódott. A csapadék mennyisége északról dél és kelet felé haladva növekedett. A legnagyobb havi összegek a Felső-Tisza-vidéken, a délkeleti határ mentén és a Dunántúli-dombság déli részén jelentkeztek. Itt jellemzően 80 mm feletti értékek fordultak elő. A legnagyobb havi csapadékösszeget Bakonya állomáson összegeztük (114,1 mm). Az Északi-középhegység medencéiben alig hullott csapadék, még a 30 mm-t sem érte el a decemberi mennyiség. A havi legalacsonyabb összeget is itt mértük, Hidasnémeti állomásunkon mindösszesen 27,1 mm hullott. December folyamán országos átlagban 5 havas napot (normál: 5 nap) és 4 hótakarós napot regisztráltunk (normál: 7 nap). Az ónos esős napok száma (2 nap) viszont meghaladta a szokásos értéket (1 nap). A hó az Északi-középhegységben szinte az egész hónap során megmaradt. A legnagyobb hóvastagság 2021. december 10-én Kékestetőn 23 cm volt.